Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

98 430. szám. lebbező fél fellebbezéssel nem élhet, vagy ha olyan esetben, amikor az ügy­védi képviselet kötelező, a fellebbezést nem ügyvéd nyújtotta be, az elsőbíró­ság azt hivatalból visszautasítja. A fellebbezési bíróság azt a felet, aki a visszautasító végzés ellen nyil­vánvalóan alaptalanul él felfolyamo­dással, a Pp. 544. §-ának megfelelő alkalmazásával pénzbírságban ma­rasztalja. Érintetlenül marad a Pp. 454. §-ának rendelkezése, amelyhez képest a fel­lebbezési határidő elmulasztása miatt beadott igazolási kérelem felett a fel­lebbezési bíróság határoz. 28. §. A Pp. 489. §-a helyébe a kö­vetkező rendelkezések lépnek : Ha a fellebbező fél ellenfele a fel­lebbezésben előadottakkal szemben vé­delméül az elsőbíróság előtt fel nem hozott tényállításokat, ténybeli nyilat­kozatokat, bizonyítékokat vagy kérel­meket akar érvényesíteni, köteles eze­ket, valamint netaláni csatlakozását az idézési időköz első felében ügyvéd által ellenjegyzett, s a fellebbezési bírósághoz benyújtott válasziratban előadni. A válaszirat első példányát az ira­tokhoz kell csatolni, a másodpéldányt pedig az ellenfélnek, vagy ha több el­lenfél van, ezeknek a további példá­nyokat hivatalból kell kézbesíteni. Az elkésve benyújtott vagy csak a fellebbezési tárgyaláson pótolt válasz­iratban foglalt csatlakozási kérelmet csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a fél a tárgyaláson való­színűvé teszi, hogy válasziratával hi­báján kivül késett. 29. §. A Pp. 492. §-ának 2. be­kezdése helyébe a következő rendel­kezés lép : A tárgyaláson meg nem jelent fél helyett a fellebbezési kérelmet és ellen­kérelmet az elnök vagy az előadó olvassa fel. 30. §. A Pp. 493. §-a helyébe a kö­vetkező rendelkezések lépnek : Az ellenfél csatlakozását a fellebbe­zéshez a fellebbezési határidőben írás­ban ügyvéd által ellen jegyezve az első­bíróságnál is bejelentheti, vagy ha a perben az ügyvédi képviselet nem kö­telező, a járásbíróságnál jegyzőkönyvbe is mondhatja. A 27. §. a csatlakozásra is megfelelő alkalmazást nyer. A csatlakozást a fellebbezésről tör­tént lemondás nem gátolja és helye van akkor is, ha a fél az ítélet ellen önálló fellebbezéssel nem élhetne. A csatlakozás elveszti hatályát, ha a bíróság a fellebbezést visszautasítja, vagy ha a fél a fellebbezést vissza­vonja. Ha a csatlakozást a fellebbezési ha­táridő alatt jelentették be, amennyiben a csatlakozó fél az ítélet ellen fellebbe­zéssel élhetne, azt önálló fellebbezés­nek kell tekinteni. 31. §. A Pp. 495. §-a helyébe a kö­vetkező rendelkezések lépnek : A fellebbezésben és a válasziratban előterjesztett kérelmeket és ellenkérel­meket a szóbeli tárgyaláson megvál­toztatni nem lehet. Nem tekinthető megváltoztatásnak, ha a fél : 1. a kérelmet vagy ellenkérelmet a főtárgy vagy a járulékok tekintetében felemeli vagy leszállítja, 2. a járadékokra vagy viszontszol­gáltatástól nem függő más időszakos szolgáltatásokra vonatkozó fellebbe­zést azokra a részletekre is kiterjeszti, amelyek a fellebbezés beadása után járnak le, 3. a bér vagy haszonbér iránt indí­tott keresetet azokra a részletekre is kiterjeszti, amelyek a fellebbezés be­adása után járnak le, 4. az eredetileg követelt tárgy he­lyett utóbb beálló változás miatt más tárgyat vagy kárpótlást követel, 5. ha a Pp. 130. §-a alapján kért megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés^ helyett a Pp. 130. §-a alap­ján megállapítást követel. Az 1—5. pontban foglalt bejelenté­seket a fél a jegyzőkönyvhöz mellék­lendő iratba foglalni köteles. Ha a be­jelentés kisebb terjedelmű és nem kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom