Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.
Irományszámok - 1927-392
392. szám. 51 zási és forgótőkét — hacsak a törvényhatósági bizottság kifejezetten másként nem rendelkezik — törleszteni;» és azok után a megfelelő kamatot fizetni köteles. (7) A székesfőváros által az üzem céljaira esetleg adott szolgáltatásokért (terület, helyiség, berendezés, világítás, fűtés stb.) az üzemnek a megfelelő ellenértéket meg kell térítenie. (s) Minden üzem köteles a természetéhez és berendezései átlagos élettartamához viszonyított mértékű újítási tartalékalap létesítéséről és annak üzleti eredményéhez képest évről-évre való gyarapításáról gondoskodni. Az újítási tartalékalapot csakis az újítási befektetésre szabad igénybevenni, és a gyümölcsöző elhelyezéséből eredő kamatjövedelmet kizárólag csakis az alap növelésére szabad fordítani ; az üzem azonban saját részére azt — a törvényhatósági tanács engedélyével — forgótőke céljára* kamat megtérítése mellett igénybe veheti. A rendes fenntartás során szükséges alkatrészek vagy szerkezetek pótlását újításnak minősíteni nem lehet. Az üzem jövedelméből — azokon a tartalékalapokon felül, amelyeket törvény értelmében kell alakítani, — csak az üzemi szabályzatban engedélyezett tartalékalapokat lehet létesíteni és gyarapítani. (9) Azt a nyereséget, amely az üzemek zárószámadásai szerint az üzemi szabályzatnak megfelelő tartalékolások levonása után mutatkozik, a székesfőváros háztartási szükségleteinek fedezésére kell fordítani, és azt a háztartási zárószámadásban bevételként, az esetleges hiányt pedig annak terhére kiadásként kell elszámolni. 88. §. Üzemek szabályzatai. Az egyes üzemek vagy rokoncélú és hasonló természetű üzemek egy-egy csoportjának szervezetét, igazgatását, kezelését, felügyeletét, ellenőrzését, átalakítását és megszüntetését — amenynyiben törvény nem rendelkezik — a polgármester javaslatára a törvényhatósági bizottság üzemi szabályzatban állapítja meg. Az üzemi szabályzat érvényességéhez a belügyminiszter jóváhagyása szükséges. Az üzemi szabályzatot csak a belügyminiszter jóváhagyásával lehet megváltoztatni. 89. §. Üzemigazgatóságok. (1) A nem kereskedelmi társaság formájában szervezett üzemek ügy- és üzletvezetésének ellátására — a belügyminiszter főf elügyeleti és ellenőrzési jogkörének, valamint a törvényhatósági bizottság, a törvényhatósági tanács és a polgármester rendelkezési jogának érintése nélkül — az üzemi szabályzat üzemigazgatóságot rendelhet. (2) A nagy üzemeket külön-külön igazgatóságok kezelhetik. A rokoncélú és hasonló természetű üzemeket lehetőleg egy üzemigazgatóság alá kell rendelni. (3) Minden üzemigazgatóság hét tagból áll. Hat tagot a törvényhatósági bizottság tagjai vagy külső szakértők közül a törvényhatósági tanács választ, egy tagot pedig és annak helyettesét ugyancsak a törvényhatósági bizottság tagjai vagy külső szakértők közül a főpolgármester nevez ki. Az elnököt és annak helyettesét a választott tagok közül a polgármester jelöli ki. A törvényhatósági tanács tagjai az üzemigazgatóságok tagjai nem lehetnek. Minden üzemigazgatóságban tanácskozási joga van az üzem szerint illetékes ügyosztály vezetőjének, és az üzem élén álló vezetőnek, akadályoztatásuk esetén helyettesüknek. (4) Az üzemigazgatóság tagságával összeférhetetlen, és az üzemigazgatóságba ki nem küldhető, illetőleg nem választható meg az, aki a székesfőváros üzemeivel versenyző üzemnél, vállalatnál, vagy üzletnél érdekelve van. Az összeférhetetlenség elbíráláSctïcL et 27. §. (7)—-(9) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. 7*
