Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.

Irományszámok - 1927-392

52 392. szám. (s) Az üzemigazgatóságokat hat éven­kint újra kell alakítani, az üzemigaz­gatósági tagsági megbízást azonban a megbízó vissza is vonhatja. Az üzem­igazgatóságok tagjai részére a törvény­hatósági tanács — az érdekelt üzemek költségvetése terhére — jelenléti díjat állapíthat meg. (e) A kereskedelmi törvény hatálya alá nem tartozó üzemek üzemigazga­tóságának hatáskörére minden tekin­tetben az üzemi szabályzat irányadó. A kereskedelmi törvény hatálya alá tar­tozó üzemek üzemigazgatóságára azok a rendelkezések nyernek alkalmazást, amelyeket a kereskedelmi törvény 184., 186. és 188. §-ai a részvénytársasági igazgatóságra megállapítanak, ezeknél az üzemeknél a cégjegyzés úgy törté­nik, hogy az üzem cégéhez két igaz­gatósági tag csatolja saját aláírását, az üzemigazgatóság az üzemtulajdo­nossal szemben köteles képviseleti jo­gának esetleges korlátozásához alkal­mazkodni, de jogkörének ily korlá­tozása harmadik személyek irányában nem joghatályos. (7) Az üzemigazgatóságok tagjai ezen minőségükben rendes kereskedő gon­dosságával kötelesek eljárni. (s) Ha az üzemigazgatóságok tagjai megbízatásuk határain túlmennek, vagy ha ezen minőségükben nem a rendes kereskedő gondosságával jár­nak el, az okozott kárért egyetemle­gesen felelősek. 90. §. Üzemvezetők és egyéb üzemi alkalmazottak. (1) Az egyes üzemekre nézve az üzemvezetők létszámát, címét (vezér­igazgató, ügyvezetőigazgató, igazgatók stb.) és hatáskörét az üzemi szabály­zat állapítja meg. (2) Mindegyik üzemvezető intézke­déseiért felelős még akkor is, ha intéz­kedéséhez a többi üzemvezető, az üzemigazgatóság vagy egyéb felettes hatósága hozzájárult. (3) Az üzemi alkalmazottak — bele­értve a részvénytársasági alakban ke­zelt üzemek alkalmazottait is — szol­gálati jogviszonyai tekintetében álta­lában az ipari, illetőleg a kereskedelmi alkalmazottakra vonatkozó mindenkori törvényes rendelkezések irányadók, amennyiben szolgálati-, illetmény- és nyugdíj szabályzataik eltérően nem ren­delkeznek. Az ilyen szabályzatok bel­ügyminiszteri jóváhagyás alá tartoznak. (4) Az üzemvezetők és az üzemi alkal­mazottak sem a saját részükre, sem harmadik személy részére közvetlenül vagy közvetve kereskedelmi üzletek kötésével vagy közvetítésével nem fog­lalkozhatnak. Az üzemvezetők a tör­vényhatósági tanács, az egyéb alkal­mazottak pedig az üzemigazgatóság engedélye nélkül semmiféle mellékfog­lalkozást nem folytathatnak. (5) Ugyanabban az üzemben egy­idejűleg üzemvezetők (vezérigazgató, ügy vezetőigazgató, igazgató stb.) nem lehetnek azok, akik egymásnak egye­nes, Vagy unokatestvérig bezáró­lag oldalági rokonai, vagy ilyeneknek házastársai. Azok az üzemi alkalma­zottak pedig, akik az illető üzemnél működő valamely üzemvezetőnek vagy egymásnak egyenes vagy unokatest­vérig bezárólag oldalági rokonai, vagy ezeknek házastársai, nem teljesíthet­nek olyan helyen szolgálatot, ahol egy­másnak alá vannak rendelve, vagy egyik a másik ellenőrzésére hivatott. (e) Az üzemvezető hatáskörére, amennyiben az üzem a kereskedelmi törvény hatálya alá tartozik, a keres­kedelmi törvénynek a kereskedelmi meghatalmazottakra, amennyiben az üzemvezető cégvezető, a kereskedelmi törvénynek a cégvezetőre vonatkozó rendelkezései nyernek alkalmazást. A kereskedelmi törvény hatálya alá nem tartozó üzemek üzemvezetőinek hatás­körét az üzemi szabályzat állapítja meg. 91. §. Kereskedelmi társaság alakjában működő üzemek. (1) A székesfőváros üzemet vagy egyéb vállalatot magánosokkal közö­sen csak olyan feltétel mellett létesít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom