Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.

Irományszámok - 1927-392

392. szám 47 nyok, valamint az önálló vagyonkezeléssel rendelkező intézetek és üzemek készpénzfeleslegeit is szükség esetén igénybe veheti. Ezt azonban kölcsönnek kell tekinteni, és utána a mindenkori betéti kamatlábnak megfelelő kamatot kell fizetni. Az így igénybevett összegek csak ideiglenes kisegítésre szolgálhatnak, és azokat egy éven belül vissza kell téríteni. Az igénybevételt a törvényhatósági tanács engedélyezi, azoknak összege azonban egyszerre valamennyi alapnál stb. együttesen 500.000 pengőt nem haladhat meg. (2) Amennyiben a székesfőváros az (1) bekezdésben említett készpénz vagyonból egy évnél hosszabb időre, vagy 500.000 pengőnél nagyobb összeget kíván felvenni, a kölcsön felvételéhez a törvényhatósági bizottság közgyűlésének határozata (42. §. (1) bekezdés n) pont) szükséges. (3) A székesfőváros által kibocsátott kölcsönkötvények óvadékképesek, és arra alkalmasak, hogy azokba a községek, testületek, alapítványok, nyilvános felügyelet alatt álló intézetek, továbbá gyámoltak és gondnokoltak (1885: VI. t.-c. 13. §.) pénzei, úgyszintén a hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsözőleg elhelyeztessenek, és végre, hogy szolgálati és üzleti biztosítékokra fordíttassanak akkor, amikor a biztosítékokat az azok tekintetében fennálló szabályok szerint nem készpénzben kell letenni. Az ilyen kötvények és kamatszelvényeik illetékmentesek. 75. §. Költségvetés. (1) A székesfőváros háztartásáról évenkint költségvetést kell készíteni. A költségvetési év a naptári évvel egyezik. (2) A székesfőváros költségvetésének — a szorosan vett háztartási, árvaés gyámhatósági kiadásokon és bevételeken kívül — magában kell foglalnia a székesfőváros kezelése alá tartozó valamennyi alap, intézet, közintézmény, közmű és üzem költségvetését is. Ezt a rendelkezést a részvénytársaság alakjában működő üzemekre is alkalmazni kell, ha a székesfőváros a részvények többségének tulajdonosa. (3) A költségvetésben elő kell irányozni a székesfőváros összes kiadásait, különösen figyelemmel azokra a szükségletekre, amelyekről a székesfőváros törvény, rendelet, vagy szabályrendelet értelmében, vagy magánjogi kötelezettség alapján gondoskodni köteles ; elő kell irányozni továbbá a székesfőváros összes bevételeit és jövedelmeit, ezek között a megelőző év pénztári maradványát is. A háztartásnál az év végén előálló pénztári maradványt, ezek között a költségvetés készítését megelőző .év pénztári maradványát tartalékolni nem szabad. (4) A bevételeket és a kiadásokat rendes vagy rendkívüli természetük szerint elkülönítetten kell a költségvetésbe felvenni. {5) A rendes kezelés keretébe a székesfőváros háztartásában évről-évre állandóan előforduló valódi kiadások és bevételek tartoznak. (6) A rendkívüli kezelés magában foglalja a székesfőváros háztartásában rendszerint nem ismétlődő kiadásokat és bevételeket. A nagyobb beruházásokkal járó kiadásokat rendszerint több évi költségvetés terhére kell megosztani, vagy kölcsön útján kell fedezni. 76. §. A költségvetés elkészítése és megállapítása. (1) A költségvetést a polgármester készíti el. A költségvetést legkésőbb a költségvetési évet megelőző év szeptember hó 15-éig kell elkészíteni. (2) A polgármester a költségvetést a törvényhatósági tanácsnak bemutatja, és azt a törvényhatósági tanács javaslatával és a saját javaslatával kiegészítve a törvényhatósági bizottság tagjainak megküldi, azután pedig a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé terjeszti.