Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.

Irományszámok - 1927-392

48 392 szám (3) A költségvetést megállapító köz­gyűlési határozatban fel kell tüntetni a háztartási alap bevételi és kiadási főösszegét, és az ezeknek egybevetése után mutatkozó egyenleget, a székes­fővárosi pótadó százalékát, valamint a költségvetés megállapításából folyó és az azzal kapcsolatos intézkedéseket, végül a pót adó alapjául vett állami adók összegét. 77. §. A költségvetés végrehajtása. Póthitel. (1) A költségvetést a polgármester hajtja végre, és felelős a költségvetés szoros megtartásáért. A polgármester a költségvetés keretei közt gazdálko­dik, rendelkezik a hiteleknek a költség­vetésben kijelölt célokra való felhasz­nálása felett, utalványozza a kiadá­sokat, és gondoskodik a bevételek be­hajtásáról. (2) A költségvetés fejezetei és címei között hitelátruházásnak nincs helye. Az egyes címeken belül a rovatok kö­zött a törvényhatósági bizottság hitel­átruházást engedélyezhet. A személyi és dologi kiadások között azonban hitelátruházás nem engedhető meg. . (3) A költségvetési év végéig ki nem utalványozott hitel vagy hitelmarad­vány elévül, és azon túl fel nem hasz­nálható, hacsak a következő évre zár­számadásilag fenn nem tartatott. (4) A következő évre csakis a be­ruházási {építkezési, vagy első felsze­relési) célokra előirányzott azok az összegek tarthatók fenn, amelyek előre nem látott akadályok következtében a tárgyévben igénybe vehetők nem voltak, és amelyekre nézve a hitelfenn­tartást a költségvetési évet követő két hónapon belül a közgyűlés engedé­lyezte. Amennyiben az így fenntartott hitelösszegek a költségvetési évet kö­vető számadási évben sem használ­tatnak fel, a hitelfenntartás érvényes­sége végleg megszűnik. {5) Pótkezelési időszak nincs, az el­múlt költségvetési év terhére utalvá­nyozni nem lehet. (e) Ha a költségvetési év folyamán előre nem látott körülmények miatt rendkívüli kiadás, vagy olyan túlkiadás merül fel, amely hitelátruházás útján nem fedezhető, póthitelt kell a költség­vetésre nézve előírt eljárás alkalma­zásával, és a fedezet (bevételi több­letek, kiadási megtakarítások, szük­ség esetén rendkívüli bevétel) kijelölése mellett kieszközölni. 78. §. Zárószámadás és vagyonmérleg. (1) A székesfőváros háztartásáról — ideértve az alapokat, intézeteket, köz­intézményeket, közműveket és üze­meket is — évenkint zárószámadást, és a zárószámadásban mutatkozó köve­telések és tartozások, valamint a va­gyonleltár alapján vagyonmérleget kell készíteni. (2) A zárószámadást és vagyonmér­leget az intézetek, közintézmények, közművek és az üzemek által szol­gáltatott adatok alapján a számszéki igazgató felügyelete alatt a számvevő­ség készíti el, és minden év április hó 15-éig jelentés mellett mutatja be a polgármesternek. (3) A polgármester a* zárószámadást és vagyonmérleget a számvevőség és a számszéki igazgató jelentésével együtt megvizsgálás végett a törvényhatósági tanácsnak bemutatja, azután pedig mindezeket — a törvényhatósági ta­nács javaslatával és saját javaslatával kiegészítve — a törvényhatósági bi­zottság közgyűlése elé terjeszti. (4) A törvényhatósági bizottság leg­később május hó 15-éig köteles a záró­számadást és vagyonmérleget megvizs­gálni, és annak megállapítása felett határozni. (5) A törvényhatósági bizottság a zárószámadást és vagyonmérleget — ha azok ellen észrevétele nincs — vég­érvényesen megállapítj a, es a felelős számadóknak a felmentést megadja ; ellenkező esetben a kifogásolt szám­adási tételek tekintetében a számadók felelősségét kimondj a, es a hiányok vagy szabályellenes kiadások által oko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom