Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.
Irományszámok - 1927-392
48 392 szám (3) A költségvetést megállapító közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a háztartási alap bevételi és kiadási főösszegét, és az ezeknek egybevetése után mutatkozó egyenleget, a székesfővárosi pótadó százalékát, valamint a költségvetés megállapításából folyó és az azzal kapcsolatos intézkedéseket, végül a pót adó alapjául vett állami adók összegét. 77. §. A költségvetés végrehajtása. Póthitel. (1) A költségvetést a polgármester hajtja végre, és felelős a költségvetés szoros megtartásáért. A polgármester a költségvetés keretei közt gazdálkodik, rendelkezik a hiteleknek a költségvetésben kijelölt célokra való felhasználása felett, utalványozza a kiadásokat, és gondoskodik a bevételek behajtásáról. (2) A költségvetés fejezetei és címei között hitelátruházásnak nincs helye. Az egyes címeken belül a rovatok között a törvényhatósági bizottság hitelátruházást engedélyezhet. A személyi és dologi kiadások között azonban hitelátruházás nem engedhető meg. . (3) A költségvetési év végéig ki nem utalványozott hitel vagy hitelmaradvány elévül, és azon túl fel nem használható, hacsak a következő évre zárszámadásilag fenn nem tartatott. (4) A következő évre csakis a beruházási {építkezési, vagy első felszerelési) célokra előirányzott azok az összegek tarthatók fenn, amelyek előre nem látott akadályok következtében a tárgyévben igénybe vehetők nem voltak, és amelyekre nézve a hitelfenntartást a költségvetési évet követő két hónapon belül a közgyűlés engedélyezte. Amennyiben az így fenntartott hitelösszegek a költségvetési évet követő számadási évben sem használtatnak fel, a hitelfenntartás érvényessége végleg megszűnik. {5) Pótkezelési időszak nincs, az elmúlt költségvetési év terhére utalványozni nem lehet. (e) Ha a költségvetési év folyamán előre nem látott körülmények miatt rendkívüli kiadás, vagy olyan túlkiadás merül fel, amely hitelátruházás útján nem fedezhető, póthitelt kell a költségvetésre nézve előírt eljárás alkalmazásával, és a fedezet (bevételi többletek, kiadási megtakarítások, szükség esetén rendkívüli bevétel) kijelölése mellett kieszközölni. 78. §. Zárószámadás és vagyonmérleg. (1) A székesfőváros háztartásáról — ideértve az alapokat, intézeteket, közintézményeket, közműveket és üzemeket is — évenkint zárószámadást, és a zárószámadásban mutatkozó követelések és tartozások, valamint a vagyonleltár alapján vagyonmérleget kell készíteni. (2) A zárószámadást és vagyonmérleget az intézetek, közintézmények, közművek és az üzemek által szolgáltatott adatok alapján a számszéki igazgató felügyelete alatt a számvevőség készíti el, és minden év április hó 15-éig jelentés mellett mutatja be a polgármesternek. (3) A polgármester a* zárószámadást és vagyonmérleget a számvevőség és a számszéki igazgató jelentésével együtt megvizsgálás végett a törvényhatósági tanácsnak bemutatja, azután pedig mindezeket — a törvényhatósági tanács javaslatával és saját javaslatával kiegészítve — a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé terjeszti. (4) A törvényhatósági bizottság legkésőbb május hó 15-éig köteles a zárószámadást és vagyonmérleget megvizsgálni, és annak megállapítása felett határozni. (5) A törvényhatósági bizottság a zárószámadást és vagyonmérleget — ha azok ellen észrevétele nincs — végérvényesen megállapítj a, es a felelős számadóknak a felmentést megadja ; ellenkező esetben a kifogásolt számadási tételek tekintetében a számadók felelősségét kimondj a, es a hiányok vagy szabályellenes kiadások által oko-