Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.

Irományszámok - 1927-392

46 392. szám takarékpénztárt mindig az első kúriába soroltnak kell tekinteni. E korlátok között a törvényhatósági tanács évenkint, a költségvetési év végén, névszerinti szavazással jelöli ki azokat a pénzintézeteket, amelyeknél a következő költségvetési évben a székesfőváros háztartásának és a kezelése alatt álló számadási egységeknek (gyámpénztár, alapok, alapítványok, önálló vagyonkezelésű intézetek, közintézmények és üzemek) pénzkészletei gyümölcsöztetés végett elhelyezhetők, Megállapítja egyúttal azt is, hogy az egyes pénzintézeteknél mily összegek erejéig lehet a pénzkészleteket elhelyezni. E rendelkezéseit a törvényhatósági tanács az említett korlátok között évközben bármikor megváltoztathatja. A pénzelhelyezésre vonatkozó tárgyalásban és határozathozatalban az érdekelt pénzintézetek alkalmazottai, igazgatóságuknak, felügyelőbizottságuknak és választmányuknak tagjai nem vehetnek részt. (3) A pénzkészletek gyümölcsöztető elhelyezése iránt a központi pénztár köteles a polgármesternek idejében, esetről-esetre előterjesztést tenni. A pénzek elhelyezéséről a polgármester, — az üzemek, az önálló vagyonkezelésű intézetek, közintézmények és közművek pénzkészleteinek elhelyezéséről pedig azok igazgatósága gondoskodik. 72. §. Vagyonelidegenítés. Vagyon• szerzés. (1) Vagyonelidegenítés és vagyonszerzés tárgyában a törvényhatósági bizottság, illetőleg a törvényhatósági tanács névszerinti szavazással határoz. (2) Az elidegenítés rendszerint nyilvános árverés útján történik. Az árverés sikertelensége esetében, vagy ha az árverés mellőzése a székesfővárosra nézve előnyösebbnek mutatkozik, az elidegenítés szabadkézből is történhetik. (3) A törvényhatósági bizottság viszszavonásig felhatalmazást adhat a polgármesternek arra, hogy árveréseken a törvényhatósági bizottság, illetőleg a törvényhatósági tanács utólagos jóváhagyásának fenntartásával, ingatlant szerezhessen. II. Fejezet. Szükségletek fedezése. Költségvetés, zárószámadás. 73. §. Szükségletek fedezése. (1) A székesfőváros a háztartásában szükséges kiadásokat rendszerint : , a) vagyonának jövedelméből, b) az állami adók után kivetett községi pótadókból*, c) az állam által átengedett egyenes és közvetett adó jövedelmekből, d) önálló városi közszolgáltatásokból, e) illetékekből, vámokból, hely pénzekből, díjakból fedezi. (2) A községi pótadót a törvényhatóság egésg területén, ugyanazon adóalap és adókulcs szerint, az illető állami adó után egységesen megállapított százalékban kell kivetni. (3) A fővárosi pénzalapnak a Margitszigeten tulajdonában levő ingatlanaira kirótt állami egyenesadók után községi pótadót kivetni nem lehet. A Margitszigetre való belépés díjait — amíg az ezekből eredő jövedelem a fővárosi pénzalapot vagy ennek vállalatát illeti, — városi adóval vagy egyéb városi közszolgáltatással terhelni nem lehet. (4) A székesfőváros csak olyan közszolgáltatásokat állapíthat meg és vethet ki, amelyeknek igénybevételére a székesfővárost törvény, törvényes felhatalmazáson alapuló miniszteri rendelet vagy szabályrendelet jogosítja fel, vagy kötelezi. (5) A székesfőváros köteles gondoskodni azoknak a székesfővárosi illetőségű, közsegélyre szoruló szegényeknek az ellátásáról, akiknek ellátására a társadalmi segélyezés nem elegendő. 74. §. Kölcsönök. (1) A székesfőváros a saját készpénz vagyonán kívül a kezelése alatt álló gyámpénztár, alapok, alapítva-