Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.
Irományszámok - 1927-416
518 416. szám. nyara nem volna helyes az, ha a budgetnek csupán beruházási kiadásait tekintenők olyanoknak, amelyek a gazdasági élet táplálása szempontjából figyelembe jönnek. Nem szabad továbbá megfeledkeznünk arról sem, hogy a folyó bevételekből nagymérvű beruházásokat eszközölni azért sem indokolt, mert nem célszerű a mai, amúgy is túlterhelt nemzedéket megterhelni oly beruházásoknak összes költségeivel, amelyeknek hasznát legalább is részben a következő nemzedékek élvezik. A széleskörű beruházások költségeinek igazi forrása a hitel, amely lehetőséget nyújt arra, hogy egyrészt a beruházások költségeire megfelelő nagy összegek álljanak a szükséges időpontban rendelkezésre, másrészt lehetővé teszi, hogy a beruházások költségei megfelelő hosszabb időtartam alatt törlesztessenek. Azért sem tekinthető a beruházási kiadások csökkenése a gazdasági élet szempontjából aggályos jelenségnek, mert a már benyújtott törvényjavaslat szerint a kormány alkalmas időben nagyobb összegű kölcsön felvételét tervezi, ami lehetővé fogja tenni, hogy a gazdasági élet a költségvetés keretein túlmenően is alimentáltassék. Ami az állami közigazgatás bevételeinek az előirányzását illeti, itt főképpen a közszolgáltatási bevételekre kell figyelemmel lennünk. A közszolgáltatási bevételek e bevételek tényleges alakulásának, az elhatározott csökkentéseknek és az adott gazdasági viszonyoknak a mérlegelésével az 1929/30. évi 811*7 millióval szemben 784*9 millióval irányoztattak elő. E bevételek tehát 26*8 millióval csökkennek. A csökkenésből 4*2 millió az egyenes adókra esik. A földadó kulcsának 25%-ról 20%-ra történt mérséklése ugyanis ebben a költségvetésben érvényesül először teljes mértékben, ami, a földadó bevételének 4 milliós csökkenését jelenti. Két millióval csökken a jövedelemadó és a vagyonadó bevétele is, figyelemmel különösen a földbirtokok jövedelmében az 1929. év első hónapjaiban elszenvedett nagymérvű fagykárok és a termények árának nagyfokú csökkenése következtében előállott helyzetre. A tapasztalati adatok alapján 0*2 millióval csökkenteni kellett az egyenes adókkal kapcsolatos késedelmi kamatok bevételét is. Mindezekkel szemben azonban, a befizetési eredmények alapján 2 millió pengővel emelhető volt a társulati adó bevételének előirányzata, bárha természetesen csak az eredmény fogja megmutatni, hogy az ipari és kereskedelmi téren észlelhető nehéz viszonyok nem fogják-e ezt a reménységet kedvezőtlenül befolyásolni. A házadó bevételének előirányzata nem változott. A forgalmi adók előirányzata 3*4 millióval csökken. Az előirányzás a tényleges eredmények és a forgalmi viszonyok várható alakulásának számbavételével történt. Figyelembe vétetett itt az átalányozási rendszernek könnyítésekkel kapcsolatos új szabályozása is. A csökkenésből 3 millió az általános forgalmi adóra, 0*5 millió az értékpapírforgalmi adóra, 0*05 millió pedig az adópótlékokra esik. Ezzel szemben a cukorrépaforgalmi adó 0*15 millióval magasabb, a fényűzési forgalmi adó pedig változatlan összeggel volt előirányozható. Az illetékek bevételéből 1930/31-re 103*4 millió pengő, vagyis 1*9 millió többlet van előirányozva. A tapasztalati eredmények és a forgalom várható alakulása szerint ugyanis a vagyonátruházási illetékeknél 1 millió, a közigazgatási illetékeknél és díjaknál ugyancsak 1 millió többletet lehetett előirányozni, amivel szemben a késedelmi kamatok bevétele 0*1 millióval csökkentendő volt. Az okirati és törvénykezési illetékek előirányzata változatlanul az előző évi összeggel történt. A fogyasztási adók bevétele kereken 101 millió pengőben, vagyis az 1929/30. évi költségvetéssel szemben 0*6 millióval kisebb összegben van előirányozva. Jelentékenyebb összegű változások é cím keretében a cukoradónál és az ásványolajadónál mutatkoznak. A cukoradó bevételének előirányzata ugyanis 2.2 millió-
