Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.
Irományszámok - 1927-416
416. szám. 519 val csökken, mert a cukorfogyasztásnál a legutolsó költségvetésben számításba vett emelkedés nem érvényesült teljes mértékben. Ezzel szemben azonban 1*6 millióval emelkedik az ásványolaj adó bevétele, a fogyasztás állandó jellegű emelkedése folytán, ami az automobilizmus terjedésére vezethető vissza. Legjelentékenyebb összegű bevételi csökkenés a vámjövedéknél mutatkozik, ahol is az 1929/30. évi 128*6 millióval szemben ezúttal csak 108*1 millió, vagyis 20"5 millióval kevesebb bevétel volt előirányozható. A vámbevételeknek ez a csökkenése azonban nem csupán arra vezethető vissza, hogy a kereskedelmi szerződések, a külföldi hitelek igénybevételének csökkenése és a nehéz gazdasági helyzet folytán előállott fogyasztáscsökkenés a vámbevétel alakulására kedvezőtlen hatást gyakorol, hanem főképpen annak tulajdonítható, hogy a belföldi ipar az utóbbi években jelentékeny mértékben fejlődvén, az eddiginél nagyobb mértékben képes a belföldi szükségletek kielégítésére. A dohányjövedék bevételei, a tapasztalati adatok alapján, változatlanul 158 millióval vannak előirányozva. Az állami közigazgatás tárcabevételeinek végösszegénél mindössze 0*5 millió többlet jelentkezik, amely több részösszeg emelkedésének, illetőleg csökkenésének eredményeként adódik. Az állami üzemek költségvetési mérlege 2 millió pengő felesleget mutat. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a kiadások között 22*6 millió beruházási kiadás van előirányozva, a kimutatott 2 millió felesleg 24*6 millióra emelkedik. A feleslegek összegét így számítva, az üzemek költségvetési mérlegei a következő feleslegeket mutatják : a posta költségvetési feleslege 11*— millió pengő az államvasutak költségvetési feleslege 10' 8 » » a vasgyárak költségvetési feleslege ... 1' 1 » » a mezőgazdasági birtokok feleslege ... 1* 6 » » Az erdőgazdasági birtokok, a selyemtenyésztés, a postatakarékpénztár és a kőszénbányászat költségvetési feleslege egyenként 100.000 pengőn alul van. Ebből az összesen 24*6 millió feleslegből azonban az üzemek beruházási célokra igénybe vesznek 22*6 milliót és pedig a posta 9 milliót, az államvasutak 12*5 milliót, a vasgyárak 1*1 milliót, a kőszénbányászat pedig 75.000 pengőt ; ennek levonása után jelentkezik a költségvetési mérleg feleslegeként végeredményben az említett 2 millió pengő. A posta 1930/31-ben a forgalmi pénzekből 4*2 milliót, a költségvetésben előirányzott 9 millió pengővel együtt tehát összesen 13*2 milliót fordít beruházásokra. A részleteket tekintve, a személyi járandóságok 0*2 millió pengővel csökkennek. Bár itt is gondoskodni kellett a fokozatos előlépésekkel, valamint a magasabb lakáspénzosztályba sorozásokkal kapcsolatban automatikusan érvényesülő kiadási többletekről, ezeket a többleteket nemcsak ellensúlyozzák, de 0*2 millióval meghaladják azok a megtakarítások, amelyek az egyes üzemek racionalizálása során foganatosított létszámcsökkentések útján voltak biztosíthatók. A személyi járandóságok szükségletével szemben a nyugellátások terhe 1*7 millióval emelkedik, az állami közigazgatás nyugdíj terhével kapcsolatban említett okokból. Jelentős mértékben, 10*8 millióval csökkennek az üzemi kiadások, ami messzemenő takarékosság érvényesítésére és az üzemek racionális átszervezésére enged következtetni. , :
