Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.
Irományszámok - 1927-416
416. szám. 517 kiadások részben egyes városoknak és községeknek magasabb lakáspénzosztályba sorozása folytán, részben pedig azért emelkednek, mert ebben a költségvetésben érvényesül már a vármegyei tisztviselőknek az 1929 : XXX. t.-c-ben foglalt illetményrendezése is. A dologi és átmeneti kiadásoknál jelentékeny csökkenéssel találkozunk. Ezekre a kiadásokra ugyanis az 1929/30. évi 314*3 millióval szemben ezúttal 284*9 millió, vagyis 29*4 millióval kevesebb van előirányozva. A dologi természetű kiadások csökkentése tehát jóval felülmúlja a költségvetés kiadásainak átlagos csökkentését. Ennek oka az, hogy a személyi járandóságok nem csökkenthetők oly ütemben, mint a dologi kiadások. Nem szabad azonban itt sem megfeledkeznünk arról, hogy a dologi kiadásoknak jelentékeny tételei szintén nem voltak csökkenthetők, az elért eredmény tehát a dologi kiadások terén messzemenő takarékosság érvényesülésére mutat. Az állami adósságok kiadásai 9.650 P eltéréssel kerek összegben ugyanannyival vannak előirányozva mint az 1929/30. évben, t. i. 92*8 millió pengővel. Az állami adósságok 1930. évi július hó 1-jei tőkeálladéka 1.496 millió pengővel van számításba véve, amelyből azonban kereken 204*8 millió pengő az állami üzemeket terheli. Az előirányzás ezúttal is az eddigi alapokon történt, vagyis a háború előtti koronaértékre szóló adósságoknak csak az után a része után van tőketörlesztés és kamat előirányozva, amely a jóvátételi bizottság határozata szerint a mai Magyarországra esik ; a többvalutás, aranyforintra vagy külföldi értékre szóló háború előtti kölcsönök szolgálata pedig az innsbrucki és a prágai megállapodásoknak megfelelően van előirányozva. A hékeszerzödési terhek fejezetén az 1930/31. évre kereken 1*2 millióval több, vagyis 8*7 millió van előirányozva, ami megfelel a Magyarország által 1924-ben vállalt jóvátételi annuitások 1930/31. évi összegének. Ez az összeg azonban nem mutatja mindazoknak a terheknek a pénzbeli ellenértékét, amelyeket Magyarország a trianoni békeszerződés rendelkezései szerint viselni kénytelen. E tekintetben elég, ha csupán a nyugellátásoknak arra a nagy terhére mutatunk rá, amelyet Magyarország az utódállamok helyett kénytelen viselni. A beruházási kiadások ebben a költségvetésben 30 millióról 24*7 millióra, vagyis 5 3 millióval csökkennek. A beruházási kiadásoknak ez a csökkenése nemcsak a bevételi előirányzat csökkenésével van összefüggésben, de jórészt arra vezethető vissza, hogy a közigazgatási szervezet az utóbbi évek beruházási programúi jainak végrehajtása során már nagy részben megfelelő elhefyezést nyert és így az építkezések és ingatlanvásárlások üteme, a közigazgatás érdekeinek veszélyeztetése nélkül csökkenthető volt. A beruházási kiadásoknak ez a csökkenése csak látszólag áll ellentétben a gazdasági élet érdekeivel. A költségvetésnek nem csupán beruházási kiadásai azok, amelyek a gazdasági élet alimentálására szolgálnak. Az államháztartásnak csaknem minden bevétele, észszerű felhasználást feltételezve, különböző utakon visszafolyik a gazdasági életbe. így a személyi járandóságok és a dologi kiadások is bizonyos időközökben teljes egészükben visszafolynak a gazdasági életbe, ahonnan eredtek; az államháztartáson a bevételek tulajdonképpen csak átfutnak, de helyes budgetpolitika mellett ott meg nem maradnak. Ez persze nem dönti el azt a nagyon fontos kérdést, hogy a gazdasági életnek mely részébe kell irányítani ezt a folyamot, más szóval, hogy a bevételeket helyesen mire kell felhasználni, valamint azt sem, hogy mily mértékben helyes a magángazdaságnak ezen a kerülő úton visszajuttatni- az anyagi eszközöket ahelyett, hogy azok onnan általában nem vonatnak ki. De ezzel a fenntartással bizo65*
