Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.

Irományszámok - 1927-351

351. szám. 79 vizsgálat igénybevételeié, ha ellenben a felügyelő bizottság kellő szakértelem hiányában nem tudja a kötelességévé tett vizsgálatot szakértő bevonása nélkül megfelelőképen foganatosítani, súlyos kötelességmulasztást követ el, ha nem él a 70. §-ban biztosított jogával. Hogy a hitelezőkkel szemben a félügyelők ellen indított kártérítési pereknél ugyanazoknak az elveknek kell érvényesülniük, mint az ügyvezetők ellen indított pereknél, az a dolog természetéből következik és megokolásra nem szorul A rövidebb elévülés megállapítását is ugyanazok az okok indokolják, mint amelyeket a Tj. az ügyvezetők felelősségének megállapításánál mérlegelt. Különösen az angol részvénytársasági életben rendkívül áldásos hatás mutatkozik a hites könyvvizsgálók ellenőrzése nyomán. Ezek a kedvező tapasztalatok társasági jogunk szabályozásánál nem mellőzhetők. A visszaélések ellen fokozott védelmet kell nyújtani, s azok megelőzése ma a jogpolitikának elsőrangú kötelessége. Módot kell nyújtanunk arra, hogy a hites könyvvizsgáló, mint a társaság belső életének a társaságtól teljesen független és csupán a közérdeket képviselő figyelője és ellenőre, a korlátolt felelősségű társaság keretében is érvényesülhessen, akár a felügyelő bizottság helyett, akár a mellett. Nem kívánt a törvényjavaslat ebben a tekintetben ennél a társaságnál kényszerítő jogszabályokat alkotni, viszont azonban nem szabad elzárni azt a lehetőséget, hogy az ily társaságok önként vethessék magukat alá a hites könyvvizsgálatnak. A törvényjavaslat 73. §-a ezt az önkéntes könyvvizsgálatot intézményesíti, abban a gondolatban, hogy oly kft., amely cégében kitünteti, hogy hites könyvvizsgáló ellenőrzése alatt áll és ezt meg is valósítja, a közbizalomnak nagyobb mértékben lehet osztályosa. Úgy, ahogy a hites könyvvizsgáló szerepkörét ez a §. megvonja, a hites könyvvizsgáló intézmény a társasági jog egyik tiszteletreméltó pillére, a közérdek őre lehet s működésével széleskörű garanciákat fog nyerni a társasági ellenőrzés. IV. Fejezet A társasági szerződés megváltoztatása. (74—81. §§.) A IV. Fejezet szabályozza: 1. a társasági szerződós megváltoztatásának általános feltóteleit (74. ós 75. §.), 2. a törzstőke felemelésének előfeltételeit (77. és 78. §.) és 3. a törzstőke leszállításának előfeltételeit (79—81. §§.). 1. A Tj. a társasági szerződós megváltoztatásához elvileg a tagoknak többségi határozatát elégségesnek tartja annak ellenére, hogy a rendszerint kevés tagból álló kft.-nál valamennyi tag hozzájárulásának megkövetelése sokkal kevesebb gyakorlati nehézséget idézne elő, mint a nagy taglétszámú részvénytársaságnál vagy szövetkezetnél. A Tj. ugyanis abból indul ki, hogy — nem tekintve a vállalat tárgyának megváltoztatását és a tagok kötelezettségeinek súlyosbítását, valamint logaik csorbítását, amely határozatoknál méltányos valamennyi tag hozzájárulásának megkövetelése — a kft. fejlődését és a változó viszonyokhoz alkalmazkodását lényegesen elősegíti, ha a taggyűlés rendszerint kvalifikált többségét a társasági szerződós megváltoztatására is felhatalmazza. A 74 §. 5. bekezdésének az a rendelkezése, hogy az évi mérleg közzétételét, tartalékalap gyűjtését, felügyelőbizottság felállítását, hites könyvvizsgálat szervezését, az ügyvezetők vagy a felügyelők a társasági szerződésben meghatározott járandóságainak leszállítását egyszerű többséggel is' elhatározhatja, azon a megfontoláson alapszik, hogy ezeknek a határozatoknak meghozatala a társa.ság érdekeit nyilvánvalóan előmozdítja. A 75. §. rendelkezései, amelyek a társasági szerződés megváltoztatásának a cégbíróságnál leendő bejelentését szabják meg és a társasági szerződés megváltoztatásának érvényességéhez a bejegyzést követelik meg, okszerű