Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.

Irományszámok - 1927-351

80 351. szám. következményei a 12—15. §§. rendelkezéseinek. Minthogy a 74. §. szerint a társasági szerződés megváltoztatásához a taggyűlés határozatára van sznikség, amely határozatoknak érvényességi kelléke a határozatok könyvébe leendő bevezetés, a Tj. indokolatlannak tartotta a társasági szerződés rendelkezéseinek megváltoztatásához a közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magán­okiratba való foglalás megkövetelését 2. A törzstőke felemelése olyan szerződés megkötésével megy végbe, amelynek értelmében vagy a tagok vagy pedig idegen személyek a társa­sággal szemben új törzsbetétek beszolgáltatására, esetleg egyéb kötelezettségek teljesítésére is kötelezik magukat. Amint a részvénytársaságnál, úgy a kft.-nál is a társaság tulajdonképeni szubsztrátnma a hitelezők minimális biztosítékát kitevő törzstőke. S amint az. eredeti társasági szerződésnek legfontosabb rendelkezése a törzstőke biztosítása, akként a törzstőkefelemelés szabályo­zásának is tengelyét az új törzstőke biztosítása alkotja. Amikor egy olyan vállalat, amelynek hitelezői tisztán és kizárólag az előre meghatározott tőkére vannak utalva, ezt a minimális biztosítékot emelni kívánja, tulajdonképen megismétli azt az eljárást, amelyet az eredeti törzstőke előteremtésénél követett. Ennek a megfontolásnak tulajdonítható az, hogy a 76. §. az új törzstőke biztosításához szigorú formához kötött írásbeli okiratot követel meg, amely .okiratnak az érvényességi kellékei ugyanazok, mint az' eredeti társasági szerződésnek. Különösen kell érvényesülnie ennek az analógiának akkor,*amidőn olyanok biztosítják az új törzstőkét, akik még nem voltak a társaság tagjai. De nélkülözhetetlen ez a formalizmus, mert hiszen a hitelezők érdekéről van szó, akkor is, ha a társasági tagok vállalkoznak az új törzstőke biztosítására. Amint méltányos az, hogy a részvénytársaságnál a régi részvényesek javára az új részvények tekintetében elővételi jog biztosíttassék, éppen annyira — sőt a tagok üzleti jellegű közelállására tekintettel, még inkább — mél­tányos ez a kft.-oknál A 76. § 3. bek. éppen ezért biztosítja ezt az elő­vételi jogot a régi tagok javára. Ezt a jogot egyedül a társasági szerződés korlátozhatja vagy vonhatja el, amely társasági szerződés valamennyi tag beleegyezésévei jön létre ós a 73. §. 4. bek. értelmében e tekintetben csak valamennyi tag hozzájárulásával változtatható meg. A 76. §. utolsó bekezdése ragaszkodik a 17. §.-ban megállapított törzs­betétminimumhoz a törzstőke felemelése tesetében is. A 77. §. lehetővé teszi azt, hogy az új törzstőke is nem pénzbeli betét beszolgáltatásával biztosíttassék. Erre a törzstőkebiztosításra azonban kiter­jeszti a 18. §. rendelkezéseit azzal az eltéréssel, hogy az apportra vonatkozó megállapodást mind a törzstőke felemelését kimondó határozatba, mind pedig az új törzsbetót jegyzését tartalmazó nyilatkozatba fel kelt venni. Az apport­megállapodásnak ez az okmányosítása pótolja az eredeti társasági szerző­désbe való felvételt. Az, hogy a törzstőke felemelését kimondó határozatot a cégjegyzékbe leendő bevezetés és közzététel végett a cégbíróságnál be kell jelenteni, követ­kezik a 75. §-nak abból a rendelkezéséből is, — amely a társasági szerződés minden megváltoztatásának bejelentését ós bejegyzését rendeli el. A 78. §. a bejelentésről azért intézkedik külön is, mert a törzstőkefelemelós esetében szükséges a bejelentés előfeltételeinek, valamint a bejelentés mellékleteinek külön megállapítása is. A 78. §. rendelkezései általában a társaság megala­kulásának bejelentését szabályozó 8. §. rendelkezéseit terjesztik ki meg­felelően a törzstőke felemelésének bejelentésére. A 78. §. 1. bek. hangsúlyozza azt, a társaság eredeti bejegyzése alkalmával is éivényre jutott elvet, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom