Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.

Irományszámok - 1927-351

351. szám. 77 A 67. §. a felügyelők összeférhetetlenségének eseteit állapítja meg. Lehetetlen ugyanis a megtelelő és hatékony ellenőrzést olyan felügyelőktől elvárni, akik egyben ügyvezetők vagy az ellenőrzött ügyvezetőknek közeli rokonai, vagy pedig társasági alkalmazottak. Hogy miért kell a felügyelőket és személyükben beállott minden vál­tozást a cégjegyzékbe bejegyeztetni, annak okát a 12. §. indokolása fejtette ki. Amíg a felügyelők megválasztásához, sőt — a kötelező felügyelőbizottság eseteinek fenn nem forgása esetében - magának a felügyelőbizottságnak létesítéséhez is elegendő az egyszerű szótöbbséggel hozott taggyűlési hatá­rozat, addig a 68. §. 2. bekezdése a felügyelők elmozdításához a taggyűlés minősített határozatát kívánja meg. Ezt a rendelkezést indokolja a felügyelő­bizottság által hetöltött fontos hivatás. 2. A Tj tartózkodott attól, hogy a felügyelőbizottság feladatait és teendőit részletesen maga állapítsa meg. Ennek legfőbb oka, hogy a fel­adatok és teendők a konkrét vállalat viszonyaiból nőnek ki. Éppen ezért a 69. és 70. §-ok megelégszenek azzal, hogy csupán a legfontosabb ós vala­mennyi kft -nál elvégzendő feladatokat szabályozzák. Az egyéb teendők megállapítását azonban a 71. §. az egyes vállalatok viszonyaival számoló társasági szerződésre bízza. A 69. §. a felügyelőbizottság legfontosabb feladatát és egyben köteles­ségét az ügyvezetés hatásos és aktív ellenőrzésében állapítja meg. Erre az ellenőrzésre — szemben a Kt. 195. § ában foglalt rendelkezésekkel — képessé teszi a felügyelőbizottságot az a hatáskör, amelyet számára a Tj. biztosít, de különösen a 69. §-nak az a szabálya, amely közelebbről is meg­szabja az ellenőrzés legfontosabb teendőit és megengedi azt, hogy a fel­ügyelők az ellenőrzést egymás között az ügyvitel ágai szerint megoszthassák. Ezek mellett nagy eredmény várható a Tj. 70. §. 1. bek.-ének intézke­désétől is, amely módot ad arra, hogy a felügyelobizottság az ügyvezetés megvizsgálásánál szakértő segítségét is igénybe vegye. Még inkább fokozza ennek a felügyelőbizottságnak tevékenységét ós irányító hatalmát az, hogy a társasági szerződés — élve a 71. §. 2. bek.-ben adott joggal — az ügy-vezetők kirendelését és elmozdítását is a felügyelőbizottságra bízhatja. Ez a jogosultság u. i. a leg­hatásosabb — mert praeventív — ellenőrzést fogja a kft.-nál meghonosítani. Szemben a Kt 195. §.-nak utolsó bekezdésével, amely egyenesen meg­tiltja azt, hogy a felügyelobizottság a passzív ellenőrzésen kívül más teen­dőkkel is megbízassék. a 69 §. 2. bek. módot ad arra, hogy a felügyelő­bizottság a társaság képviselő szerveként is működhessék és a helytelenül működő ügyvezetőkkel szemben is kellő erővel felléphessen. A 70 §.4. bek. arra teszi képessé a felügyelőbizottságot, bogy a tagok tanácsadójaként is szerepelhessen minden, de különösen a mérleget meg­állapító taggyűlésen; hogy ez mennyire fogja emelni a taggyűlés komolyságát ós mennyire fogja elősegíteni a tagok tájékoztatását, az külön indokolásra alig szorul. Kiegészíti a felügyelőbizottságnak ezt a tájékoztató ós tanácsadó szerepót a 70 §. utolsó bekezdésében megadott az a jog, hogy a. felügyelő­bizottság összehívhatja a taggyűlést, ha azt az ügyvezetők elmulasztják, vagy a társaság érdeke megkívánja. 3. Azt a kérdést, hogy a felügyelőbizottságnak milyen szerep jusson a társasági ügyek intézésénél, a_ 70. §. 1. bekezdése mindenek előtt negatív irányban szabályozza. Ez a rendelkezés, amely felhatalmazza a társasági szerződést arra, hogy a felügyelőbizottságot a törvényben megszabott leg­fontosabb kötelességein és teendőin felül más teendőkkel is bízza meg, két

Next

/
Oldalképek
Tartalom