Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.
Irományszámok - 1927-351
351. szám. 47 látozásra nincs szükség. A mellékszolgáltatások segítségével összeállhatnak a termelők avégből, hogy nyerstermékeiknek ipari feldolgozását végző, mezőgazdasági üzemeket szervezzenek kft.-i formában ; de ugyancsak a mellékszolgáltatások teszik lehetővé azt, hogy a kartell találja meg megfelelő érvényesülő formáját a kft.ban. A legtöbb kartellnél ugyanis a tagok főkötelezettsége valaminek a nemtevésében, a valamitől tartózkodásban áll ; ami szintén lehet mellékszolgáltatásnak a tárgya. 3. Ugyancsak a vállalat érdekét tartják szem előtt azok a rendelkezések, amelyek lehetővé teszik, a) hogy bírói ítélettel bevonassék olyan tagnak üzletrésze, akinek bennmaradása a társaság célját meghiúsítaná (36. §.), b) hogy a már feloszlott kft.-ot egyszerűen tovább folytassák olyan esetekben, ha a csőd a közadós kérésére kény szeregyezséggel szűnt meg vagy a társaság egyesülés céljából oszlik fel és a tervbevett egyesülés meghiúsul (82. §.). c) Idesorolható a Tj.-nak az a rendelkezése is, hogy olyan esetben, midőn a kisebbség vagy egyes tagok a társaság bírói feloszlatását keresettel kérik, a bíróság a vétkes tag kizárásával veheti elejét a társas viszony megszűnésének. (83. §.) 4. Igen nagy nehézségeket okozott és sokszor a társaságnak valóságos megbénulására vezetett a német gyakorlatban az a körülmény, hogy a német törvény nem intézkedik arról, hogy szavazategyenlőség esetében milyen eljárást kell követni. Gyakran előfordulhat ugyanis, hogy egy kft.-ban két érdekcsoport 50—50%-os szavazattal vesz részt, amidőn a fennforgó érdekellentét miatt bizonyos esetekben lehetetlenné válik a társaság fontos kérdéseinek az elintézése. Sübergleit azt a javaslatot teszi, hogy ilyenkor magában a törvényben kellene megállapítani a követendő eljárást. Mindenekelőtt annak a csoportnak álláspontja tekintendő határozatnak, amely készpénzbetéttel járult a törzstőkéhez. Ha mind a két csoport készpénztörzsbetétet jegyzett, szavazategyenlőség esetében kötelezendők volnának a tagok a döntést közösen választandó bizalmiférfiúra bízni. Ha a tagok nem tudnak a bizalmiférfiú személyében megállapodni, a vitás kérdésben nem peres úton a bíróság dönt. A Tj. álláspontja szerint e tekintetben teljesen elégséges, ha a törvény a társasági szerződés kötelező tartalmaként csupán azt írja elő, hogy a társasági szerződés intézkedjék arról, hogy szavazategyenlőség esetében milyen legyen az eljárás. (3. §. 1. bekezd. 6. p.) VIII. Végezetül azzal a nálunk különösen időszerű kérdéssel kellett még a Tj.-nak foglalkoznia, hogy milyen módon ,kell megkönnyíteni a kisebb rt.-oknak és szövetkezeteknek kjt.-gá való átalakulását. Ez a fő ok, amely a kormányt (7.000. 1925. P. M. rendelet 24, §.) és a törvényhozást (1925 : IX. t.-c. 12. §.) a kft. meghonosítására késztette. Olyan jogrendszerekben, amelyekben a törvény a kereskedelmi társas vállalkozásnak határozottan differenciálódott válfajait ismeri, megoldást követel az a kérdés, hogy mily feltételek mellett alakulhat át egyik kereskedelmi társaság egy másik kereskedelmi társasággá ? Nem tekintve a közkereseti és betéti társaságot, amelyeknél a kültag belépése vagy kilépése automatice idézi elő az átalakulást — általános elv, hogy az átalakulni akaró társaságnak előbb jel kell számolnia és azután az új formának megfelelően teljesen újból kell alakulnia. Ezt az elvet nem alkalmazhatjuk mereven akkor, amidőn a kft. meghonosításával azt a célt is el akarjuk érni, hogy a gazdasági életet a törpe rt.-ok nyomasztó terhétől megszabadítsuk. Ennek a célnak érdekében meg kell könnyítenünk az átalakulást. Lehetővé kell tehát tennünk azt, hogy az olyan rt., amely nem bírja el a rt.-i forma nehézkességét, felszámolás nélkül, egyszerűen átalakítsa cégét kft.-gá. Legegyszerűbb az átalakulás Angliában, ahol a kft. tulaj donképen a -rt. talaján áll és a •public company nyomban private company lesz, mihelyt tagjai az
