Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.
Irományszámok - 1927-355
355. szám. 153 Melléklet a 3Ő5. számú irományhoz. Indokolás „a Bulgáriával Budapesten 1929. évi július hó 22. napján kötött békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz Magyarország és Bulgária közt a mindkét nemzet köztudatában élő barátságot a világháborúban egymás mellett folytatott harcok s a világháborúnak mindkét nemzetre súlyosan nehezedő következményei közvetlenebbé tették. Mindkét ország közvéleménye részéről kívánatosnak látszott a két ország jó viszonyát kifelé is kidomborítani és megfelelő nemzetközi szerződés útján szilárd és' tartós alapokra fektetni. Ezért a két érdekelt fél abban állapodott meg, hogy netalán felmerülő nézeteltéréseiket békésen, még pedig békéltetés, illetőleg választott bíráskodás útján intézik el. Ezeket a célokat szolgálja a Budapesten 1929. évi július hó 22-én aláírt magyar-bulgár békéltető eljárási és választott bírósági szerződés. A szerződés tartalmát a következőkben ismertetem: A leglényegesebb rendelkezéseket a szerződés 1. és 12. cikkei tartalmazzák. Az 1. cikkben a felek arra kötelezik magukat, hogy a köztük felmerülő bármelv természetű és diplomáciai úton megfelelő időn belül meg nem oldható vitás kérdéseket, azoknak kivételével, amelyek szuverenitásukat, vagy harmadik állam érdekeit érintik, békéltető eljárás alá bocsátják; a 12. cikk szerint pedig abban az esetben, ha a békéltetés nem jön létre s jogi természetű vitáról van szó, az ügy döntés végett az Állandó Nemzetközi Bíróság, illetve amennyiben erre vonatkozóan a felék megállapodást kötnek, ad hoc választott bíróság elé kerül. Ami már most a békéltető és a választott bírósági eljárás módozataira vonatkozó részléteket illeti, ezek főbb vonásokban a következők: A békéltető eljárást a szerződés 3—11. cikkei szabályozzák. A békéltetést a szerződő felek állandó háromtagú bizottságra bízzák. E bizottságba mindkét fél saját állampolgárai közül kijelöl egy-egy tagot és egy-egy póttagot, a bizottság elnökét pedig harmadik hatalmak állampolgárai közül közös egyetértéssel választják. Ha a szerződés életbelépésétől számítandó 6 hónapon belül a bizottság elnökének kijelölése, a Felek közötti közös megegyezés hiányában, nem jön létre az Állandó Nemzetközi Bíróság elnöke fog felkéretni a szükséges kijelölés megtételére. A békéltető bizottság igyekszik felderíteni a vitás kérdést, e célból vizsgálat útján, vagy más módon megállapítja a -tényeket, beszerzi a bizonyítékokat s a felek megegyeztetésére törekszik. Az ügy megvizsgálása s az eljárás befejezése után a bizottság jegyzőFelsőházi iromány, 1927—1932., XI. kötet. . 20 ,
