Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.
Irományszámok - 1927-355
154 355. szám. könyvet készít, melyben megállapítja, hogy a felek megegyeztek, vagy, hogy a megegyezés nem sikerült. A bizottság rendszerint szótöbbséggél határoz. A szerződő felek a bizottság előtt kormánymegbízottakkal és tanácsadókkal képviseltethetik magukat s kötelesek a bizottság munkáját minden rendelkezésre álló eszközzel megkönnyíteni. A választott bírósági eljárást a szerződés 13—15. cikkei szabályozzák. Fentebb már említtetett, hogy ha a békéltető eljárás nem sikerül, a vitás kérdés, amenynyiben jogi természetű kérdésről van szó, választott bírósági eljárás alá kerül. A vitás kérdés eldöntésére hivatott bíróság rendszerint az Állandó Nemzetközi Bíróság. A felek azonban közös egyetértéssel a vitás kérdést ad hoc alakítandó választott bíróság elé is vihetik. Amennyiben ez az eshetőség nyer alkalmazást, a szerződő felek külön megállapodást kötnek, amely részletesen meghatározza a vita tárgyát s a bíróság megalakítására és az eljárásra vonatkozó szabályokat. Ha a választott bírósági eljárásra irányuló kérelem közlése után hat hónapra a másik fél nem közli a kérelemhez való csatlakozását, illetve, ha a határidőn belül a választott bíróság megalakítására nézve a felek között nem jön létre megállapodás, a vitás kérdést bármelyik fél egyszerű keresettel az Állandó Nemzetközi Bíróság elé viheti. A szerződés 2., valamint 16—18. cikkei mindkét eljárásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. Ezek közül külön említést érdemel az a rendelkezés, amely szerint a feleknek az eljárás során tartózkodniok kell minden olyan intézkedéstől, amely a békeltetőbizottság javaslatának elfogadása vagy a bíróság határozatának végrehajtása tekintetében hátrányos kihatással lehetne. Említésreméltó még, hogy a szerződés értelmezése vagy végrehajtása körül felmerülhető vitás kérdések az Állandó Nemzetközi Bíróság döntése alá térj esztendők. A szerződés a 19. cikk szerint öt év tartamára köttetett; e határidő lejárta előtt egy évvel felmondható. Fel nem mondás esetében további öt évre hatályban marad, és így tovább. A szerződés rendelkezéseinek a fentiekben bemutatott tartalmi ismertetéséből megállapítható, hogy a szerződés legteljesebb mértékben kielégíti az újabb nemzetközi jogfejlődésnek azt a kívánalmát, hogy az államokra nézve lehetőleg széles körben kötelezővé tétessék a köztük felmerülő vitás kérdéseknek békés úton való elintézése, másfelől azonban a bíróság kijelölése, illetőleg a vita tárgyának meghatározása tekintetében a szerződő feleknek mégis megfelelő szabadságot biztosít. A szerződést törvénybe kell cikkelyezni, mert az abban szabályozott eljárás alá bocsátandó kérdések közül olyanok is lehetnek, amelyek a törvényhozás tárgyaira vonatkoznak és mert az olyan nemzetközi szerződések, melyek egyfelől Magyarország, másfelől egy más állam vagy államok között a vitás kérdések békés elintézésének módját általában szabályozzák, a követett gyakorlat szerint törvénybe iktattatnak. Maga a becikkelyező törvény mindössze 3 §-ból áll. Az 1. §. az állandó gyakorlatnak megfelelő módon kimondja a szerződésnek az ország törvényei közé való beiktatását. A 2. §. a szerződés eredeti francia szövegét és hivatalos magyar fordítását tartalmazza, míg a 3. §. az életbeléptetési záradékot foglalja magában, az életbeléptetést akként szabályozza, hogy a törvény hatálya a szerződés életbelépésének napjatol kezdődjék. Budapest, 1929, évi október hó 15-éri. Walko Lajos s. Jc, m. Jcir. külügyminiszter.
