Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

154 299. szám. 2. a tisztviselő terhére rótt cselekménynek már a gyanúja is indokolttá teszi, hogy a tisztviselő a hivatal tekintélye, vagy a közérdek szempontjából távoltarttassék hivatalától, vagy 3. a tisztviselő tovább működése veszélyeztetné a vizsgálat eredményét, vagy helyrehozhatatlan kárt okozhatna, vagy 4. a tisztviselő ellen bűnügyi eljárás van folyamatban. (2) Fel kell függeszteni állásától a tisztviselőt, ha őt gondnokság alá helyezték, vagy ellene a kényszeregyességi eljárást, vagy a csődnyitást jogerősen elrendelték, ha őt bűnvádi eljárás során vád alá helyezték, vagy az 1896 : XXXIII. t.-c. 281. §-a értelmében a főtárgyalásra közvetlenül megidézték, végül ha ellene még nem jogerős fegyelmi határozat hivatalvesztésbüntetést állapított meg. (3) A községi (megyei városi) képviselőtestületnek, a járási főszolgabírónak és a megyei város polgármesterének felfüggesztést elrendelő véghatározata, illetőleg véghatározatának felfüggesztést elrendelő része ellen az alispánhoz, a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult többi hatóságnak hasonló határozata ellen a fegyelmi bírósághoz (85. §. (1)) egyfokú fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. Ha a felfüggesztést a miniszter rendelte el, határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. (4) A felfüggesztés rendszerint nem terjedhet tovább hat hónapnál. Ezt a határidőt a belügyminiszter indokolt esetben még hat hónappal meghoszszabbíthatja. További meghosszabbításnak csak akkor van helye, ha az üggyel kapcsolatosan büntető eljárás is van folyamatban, vagy ha az ügy befejezése az eljárás alatt álló tisztviselőnek magatartása miatt akadályokba ütközik. (5) A feltüggesztést meg kell szüntetni, mihelyt elrendelésének oka megszűnt. A még nem jogerős fegyelmi határozat egymagában nem elég alap a felfüggesztés megszüntetésére. (Ö) A felfüggesztés megszüntetését az a hatóság rendelheti el, amelyik a felfüggesztést elrendelte, vagy az a fegyelmi hatóság, amelyik e fölött áll ((3) bek.). (7) A hivatalától felfüggesztett tisztviselő felfüggesztésének tartama alatt — lakáspénzén és családi pótlékán felül — élelmezési illetményben részesül. Az élelmezési illetmény a tisztviselő fizetésének egyharmad részéből áll, amelyet a törvényhatóság első tisztviselőjére nézve a belügyminiszter, a többi tisztviselőre nézve a törvényhatóság első tisztviselője —a tisztviselő kérelmére — indokolt esetben a fizetés feléig felemelhet. (s) A felfüggesztés ideje alatt a tisztviselőt a tényleges működéssel járó terhes illetmények és átalányok nem illetik meg. (9) Abban a kérdésben, hogy a fegyelmi eljárás jogerős befejezése • után egészen vagy részben kiadassanak-e vagy sem a tisztviselőnek vagy ellátásra jogosult hozzátartozóinak a felfüggesztés tartama alatt visszatartott fizetésrészletek, a fegyelmi hatóság a fegyelmi határozatban határoz. Ha a fegyelmi hatóság a tisztviselőt felmentette, vagy csak rosszalással büntette, a fizetés visszatartott részleteit feltétlenül ki kell adni ; ha pedig a fegyelmi határozat hivatalvesztést állapított meg,a visszatartott illetményeket nem lehet kiadni. (10) Ha a fegyelmi határozat nem állapított meg szolgálattól felmentés-, vagy hivatal vesztésbüntetést, annak jogerőre emelkedése után a tisztviselőt állásába azonnal vissza kell helyezni. Ha pedig a tisztviselőt állásától szabályszerű fegyelmi határozat, vagy hivatalvesztést megállapító büntetőbírósági ítélet alapján mozdították el, de az újrafelvételi eljárás enyhébb büntetés megállapításával, vagy teljes felmentéssel végződött, a tisztviselőt, ha lehetséges, előbbi állásába kell