Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

; visszahelyezni ; ha ez nem volna lehető, őt az államkincstár terhére rendelkezési állományba kell helyezni, és ha egy év alatt rangjának és képesítésének meg­felelő állásba nem volna elhelyezhető, szabályszerű elbánás alá kell vonni. (11) A felfüggesztett tisztviselő helyét, ha arra szükség van, ideigle­nesen helyettesítés útján kell betölteni. (12) A törvényhatóság első tisztvise­lőjének helyettesítéséről a törvény­hatósági bizottság közgyűlése ; a többi törvényhatósági tisztviselő helyette­sítéséről — a törvényhatóság első tisztviselőjének meghallgatásával — a főispán (főpolgármester) ; a megyei város valamennyi tisztviselőjének he­lyettesítéséről a képviselőtestület, a nagy- és kisközségi alkalmazottnak helyettesítéséről a főszolgabíró jogo­sult intézkedni. (13) A helyettesítés a fegyelmi ügy jogerős befejezésénél, illetőleg a meg­üresedett állás betöltésénél nem tart­hat tovább ; az azonban, aki a he­lyettesítésre jogosult, a helyettesítést bármikor visszavonhatja, és más he­lyettest jelölhet ki. 81. §. Vizsgálóbiztos. (1) A vizsgálat teljesítésére a tör­vényhatóság első tisztviselője vizs­gálóbiztost rendel ki a törvényható­ság tisztviselői közül. (2) Kivételesen — közérdekből — a belügyminiszter küldhet ki vizs­gálóbiztost, és erről a törvényhatóság első tisztviselőjét értesíti. (3) A vizsgálóbiztos nem lehet ala­csonyabb fizetési osztályba sorozott tisztviselő, mint az, aki ellen a fe­gyelmi vizsgálatot teljesítenie kell. (4) A vizsgálóbiztos kizárására a bűnvádi perrendtartás (1896; XXXIII. t.-c.) 64. §-ának a bírák kizárására vonatkozó rendelkezéseit kell meg­felelően alkalmazni. (5) Az, aki a fegyelmi ügyben vizs­gálóbiztos volt, ugyanabban az ügy­ben sem közvádlóként, sem fegyelmi bíróként nem működhetik. 82. §. Fegyelmi vizsgálat. (1) A fegyelmi vizsgálat feladata a tényállásnak felderítése és a tény­állás megállapításához szükséges bizo­nyítékoknak összegyűjtése. Ha a tényállás tisztázott, vagy ha a tisztviselő beismerésben van, és be­ismerését egyéb körülmények is való­színűsítik, végül ha a fegyelmi vétség tónyálladékát a lefolytatott bűnvádi eljárás során kimerítően megállapí­tották, az elrendelő hatóság a fegyelmi vizsgálatot mellőzheti, és az ügyet az illetékes elsőfokú fegyelmi hatóság döntése alá utasíthatja. (2) A vizsgálóbiztos a panaszost és a tisztviselőt bármikor megidézheti és kihallgathatja. A tényállás fel­derítése végett tanukat és szakértő­ket hallgathat ki, és szakértői szemlét foganatosíthat. (3) Ha a tisztviselő súlyos beteg­sége, elhalálozása, ismeretlen he­lyen távolléte, vagy más ok miatt nem idézhető meg, vagy nem jelenik meg a vizsgálóbiztos előtt, és védőt nevezett, érdekeit a fegyelmi eljárás egész további folyamán mindaddig a védő képviseli, amíg a tisztviselő személyesen nem jelentkezik. Ha a tisztviselő nem nevezett védőt, vagy ez a védelemről lemond, érde­keinek képviseletére a törvényható­ság első tisztviselője ügygondnokot rendel. Az ügygondnok kirendelé­sénél a tisztviselő ellátásra igény­jogosult önjogú hozzátartozóját, ha ez nem jár késedelemmel, meg kell hall­gatni. Az ügygondnokot ugyanazok a jogok illetik meg, mint a tiszt­viselőt. (4) A tisztviselő védőjéül gya­korló ügyvédet, jogtanárt, vagy a törvényhatóság területén tényleges szolgálatban álló olyan tiszt viselő­társát jelölheti ki, aki vele azonos szakban működik. (5) A vizsgálat egész folyamán jegyzőkönyvvezetőt kell alkalmazni. A jegyzőkönyvvezető kirendelésére 20* 299. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom