Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.
Irományszámok - 1927-299
; visszahelyezni ; ha ez nem volna lehető, őt az államkincstár terhére rendelkezési állományba kell helyezni, és ha egy év alatt rangjának és képesítésének megfelelő állásba nem volna elhelyezhető, szabályszerű elbánás alá kell vonni. (11) A felfüggesztett tisztviselő helyét, ha arra szükség van, ideiglenesen helyettesítés útján kell betölteni. (12) A törvényhatóság első tisztviselőjének helyettesítéséről a törvényhatósági bizottság közgyűlése ; a többi törvényhatósági tisztviselő helyettesítéséről — a törvényhatóság első tisztviselőjének meghallgatásával — a főispán (főpolgármester) ; a megyei város valamennyi tisztviselőjének helyettesítéséről a képviselőtestület, a nagy- és kisközségi alkalmazottnak helyettesítéséről a főszolgabíró jogosult intézkedni. (13) A helyettesítés a fegyelmi ügy jogerős befejezésénél, illetőleg a megüresedett állás betöltésénél nem tarthat tovább ; az azonban, aki a helyettesítésre jogosult, a helyettesítést bármikor visszavonhatja, és más helyettest jelölhet ki. 81. §. Vizsgálóbiztos. (1) A vizsgálat teljesítésére a törvényhatóság első tisztviselője vizsgálóbiztost rendel ki a törvényhatóság tisztviselői közül. (2) Kivételesen — közérdekből — a belügyminiszter küldhet ki vizsgálóbiztost, és erről a törvényhatóság első tisztviselőjét értesíti. (3) A vizsgálóbiztos nem lehet alacsonyabb fizetési osztályba sorozott tisztviselő, mint az, aki ellen a fegyelmi vizsgálatot teljesítenie kell. (4) A vizsgálóbiztos kizárására a bűnvádi perrendtartás (1896; XXXIII. t.-c.) 64. §-ának a bírák kizárására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (5) Az, aki a fegyelmi ügyben vizsgálóbiztos volt, ugyanabban az ügyben sem közvádlóként, sem fegyelmi bíróként nem működhetik. 82. §. Fegyelmi vizsgálat. (1) A fegyelmi vizsgálat feladata a tényállásnak felderítése és a tényállás megállapításához szükséges bizonyítékoknak összegyűjtése. Ha a tényállás tisztázott, vagy ha a tisztviselő beismerésben van, és beismerését egyéb körülmények is valószínűsítik, végül ha a fegyelmi vétség tónyálladékát a lefolytatott bűnvádi eljárás során kimerítően megállapították, az elrendelő hatóság a fegyelmi vizsgálatot mellőzheti, és az ügyet az illetékes elsőfokú fegyelmi hatóság döntése alá utasíthatja. (2) A vizsgálóbiztos a panaszost és a tisztviselőt bármikor megidézheti és kihallgathatja. A tényállás felderítése végett tanukat és szakértőket hallgathat ki, és szakértői szemlét foganatosíthat. (3) Ha a tisztviselő súlyos betegsége, elhalálozása, ismeretlen helyen távolléte, vagy más ok miatt nem idézhető meg, vagy nem jelenik meg a vizsgálóbiztos előtt, és védőt nevezett, érdekeit a fegyelmi eljárás egész további folyamán mindaddig a védő képviseli, amíg a tisztviselő személyesen nem jelentkezik. Ha a tisztviselő nem nevezett védőt, vagy ez a védelemről lemond, érdekeinek képviseletére a törvényhatóság első tisztviselője ügygondnokot rendel. Az ügygondnok kirendelésénél a tisztviselő ellátásra igényjogosult önjogú hozzátartozóját, ha ez nem jár késedelemmel, meg kell hallgatni. Az ügygondnokot ugyanazok a jogok illetik meg, mint a tisztviselőt. (4) A tisztviselő védőjéül gyakorló ügyvédet, jogtanárt, vagy a törvényhatóság területén tényleges szolgálatban álló olyan tiszt viselőtársát jelölheti ki, aki vele azonos szakban működik. (5) A vizsgálat egész folyamán jegyzőkönyvvezetőt kell alkalmazni. A jegyzőkönyvvezető kirendelésére 20* 299. szám.
