Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.
Irományszámok - 1927-299
299. száití. (12) Kötelező a névszerinti szavazás olyan kérdésben, amely új adók megállapítására, a meglevő adók emelésére vagy mérséklésére, vármegyében 10.000, törvényhatósági jogú városban 50.000 pengőt meghaladó értékű ingatlan, vagy ingó vagyon szerzésére vagy elidegenítésére, terhes szerződés vagy egyesség, bérleti vagy haszonbérleti szerződés kötésére, vagy legalább ugyanilyen összegű kölcsön felvételére, vagy arra vonatkozik, hogy alkottassék-e valamely kérdésben szabályrendelet, vagy ha azt valamely jogszabály kifejezetten rendeli, vagy azt a bizottsági tagok 15%-a, vagy 30 bizottsági tag írásban kéri.. (13) A 22. §. (2) bekezdése 8. pontjában felsorolt választások, ha ez a törvény egyes esetekre máskép nem rendelkezik, titkos szavazással történnek. Titkos a szavazás a tisztviselők fegyelmi kérdéseiben is. (14) Szavazás előtt a kérdés feltevéséhez legfeljebb két bizottsági tag szólhat. Az egyes felszólalások öt percnél tovább nem tarthatnak. (15) Az elnöknek ebben a minőségében szavazati joga nincs, de szavazategyenlőség esetében köteles dönteni ; választásoknál azonban az elnök nem dönt, hanem — amennyiben egyes törvények máskép nem rendelkeznek — áz egyenlő számú szavazatot kapott jelöltekre a szavazást azonnal megismételteti. Ha az újabb szavazás sem vezetne eredményre, az egyenlő számú szavazatot kapott jelöltek közt a legközelebbi közgyűlésen új választást kell tartani. (iá) Ha az elnök bármely címen tagja a törvényhatósági bizottságnak, abban az ügyben, amelynek tárgyalása alatt elnökölt, szavazati jogát nem gyakorolhatja. 29. §. Érdekeltség, (1) Senki sem vehet részt a tárgyalásban és a határozathozatalban, ha olyan ügyről van szó, amelyben közvetlenül vagy hozzátartozói (1886 : XXI. t.-c. 78. §.) útján közvetve, mint magánszemély is, anyagilag érdekelve van. Ez a rendelkezés a kisgyülésnek és a törvényhatósági bizottság által alakított valamennyi bizottságnak, választmánynak vagy küldöttségnek tagjaira is kiterjed. (2) Az érdekeltség kérdését az elnök, vagy bármely bizottsági tag felvetheti. Az érdekeltség kérdésében — az elnök vagy bármely bizottsági tag indítványára, az érdekeltnek állított bizottsági tag és a tiszti ügyész meghallgatása után — hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással a közgyűlés, illetőleg a kisgyűlés, bizottság, választmány vagy küldöttség dönt. A döntést csak a határozat érdeme ellen előterjesztett jogorvoslatban lehet megtámadni. Ha a jogorvoslat elbírálása a miniszter hatáskörébe tartozik, az érdekeltség kérdésében a miniszter végérvényesen dönt. (3) A fellebbviteli hatóság az érdekeltséget a jogorvoslat elintézése során akkor is megállapíthatja, ha azt nem vetették fel. 30. §. Széksértés. (1) Az a törvényhatósági bizottsági tag, aki az állam és a társadalom rendje ellen izgató, vagy a nemzeti érzést, vagy a vallási meggyőződést sértő kifejezést használ, aki a tanácskozás méltósága ellen vét, aki a közgyűlés egyes pártjait vagy tagjait sértő kifejezéssel illeti, vagy bármilyen mordon sérti, és a sértést az elnök figyelmeztetése után azonnal vissza nem vonja, valamint az a bizottsági tag, aki a tanácskozást zavaró, vagy annak komolyságához nem méltó magatartást tanúsít, és azt megintés, majd rendreutasítás után is folytatja, széksértést követ-el» (2) A széksérté^s elkövetése kérdésében — az elnök felhívására— a tiszti főügyész köteles indítványt tenni, amely indítvány felett a közgyűlés