Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

299. szám. 131 hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással, végérvényesen határoz. A széksértés megállapítása után az elnök a széksértést elkövető tagtól a szót megvonja, és a tiszti főügyészt felhívja, hogy a kiszabandó pénzbírság mértékére tegyen indítványt. A tiszti főügyész köteles a felhívásnak eleget tenni. A pénzbírság összegének mértéke kérdésében a közgyűlés — legfeljebb két tagjának legfeljebb tíz-tíz percig tartó hozzászólása után —végérvényesen határoz. (3) A széksértés büntetése 500 pengőig terjedhető pénzbírság, amelyet a törvényhatósági szegény alap javára kell fordítani. A pénzbírság kirovása nem állja útját annak, hogy az elkövetett cselekményt bűnfenyítő úton is megtorolják. (4) A széksértésben elmarasztalt bizottsági tag tagsági jogait mindaddig nem gyakorolhatja, amíg a kirótt bírságot le nem fizette. Aki a bírságot 8 nap alatt nem fizeti le, elveszti bizottsági tagságát. (5) Azt a törvényhatósági bizottsági tagot, aki a tanácskozás rendjét ismételt rendreutasítás, esetleg bírságolás- ellenére is tovább zavarja, és ezzel a tárgyalás lehetőségét veszélyezteti, az elnök a törvényhatósági bizottság közgyűlésének aznapi üléséből kizárhatja, és ha azonnal el nem távozik, rendőri (csendőri) karhatalommal eltávolíthatja. (e) Ha a rendzavarás nagyon súlyos, vagy ha azt durva sértegetéssel követték el, az elnök a megtorlás elhatározását a közgyűlés elé terjesztheti. Az elnök a közgyűlés határozatát kérheti ki azzal a rendzavaró bizottsági taggal szemben is, akit ő már ismételten kizárt. (7) A közgyűlés az eléje utalt bizottsági tagot egymást követő legfeljebb hat közgyűlésről kizárhatja. A kizárás kérdésében a közgyűlés — hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással — végérvényesen határoz. A kizárás elhatározása után az elnök felhívására a tiszti főügyész köteles indítványt tenni a kizárás időtartamára. A tiszti főügyész indítványa felett a közgyűlés — legfeljebb két tagjának tíz-tíz percnél hosszabb ideig nem tartó hozzászólása után — végérvényesen határoz. A kizárt tag a kizárás hatálya alatt tagsági jogát egyáltalában nem gyakorolhatja. (s) A közgyűlés a kizárás elhatározásával egyidőben az ügyet az igazoló választmány elé utalhatja annak megvizsgálása végett, hogy a bizottsági tag magatartása következtében nem vált-e méltatlanná a bizottsági tagságra ? Az igazoló választmány erre vonatkozó indokolt előterjesztése felett a közgyűlés —- napirend előtt, legfeljebb két tagnak legfeljebb tíz-tíz percig tartó hozzászólalása után — egyszerű szavazással végérvényesen dönt. (9) Az, akit valamelyik törvényhatósági bizottság közgyűlése bizottsági tagságától megfosztott, a megfosztás napjától számított öt év alatt egy törvényhatósági bizottságnak sem lehet tagja. (10) Ennek a szakasznak a rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a kisgyűlés ülésein résztvevő tagokra is. 31. §. A közgyűlés nyilvánossága. (1) A közgyűlés nyilvános, azonban helyiségének tanácskozásra rendelt részében a közgyűlés tartama alatt csak a törvényhatósági bizottság tagjai, és azok tartózkodhatnak, akiknek ott hivatalos tennivalójuk van. Azt, aki ott a közgyűlés tartama alatt jogosulatlanul tartózkodik, az elnök távozásra hívja fel, szükség esetében karhatalommal távolítja el. (2) Az elnök a közgyűlés helyiségében a hallgatóság részére elkülönített helyet jelöl ki. (3) Ha a hallgatóság, vagy ennek egy vagy több tagja a tanácskozás csendjét vagy rendjét figyelmeztetés után is zavarja, az elnök a rendzavarókat, szükség esetében az egész 17.