Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

299. szám. 1Ö9 sultak âz állami és a törvényhatósági szaktisztviselőket és más szakértőket meghallgatni, egyébként zárt ülésben tanácskoznak és határoznak. (2) A közgyűlés elé tartozó ügyeket, még ha azokat a szakbizottságok tárgyalták is, a kisgyűlés készíti elő. 28. §. Tanácskozás és határozathozatal. (1) Ugyanabban a vitában minden bizottsági tag rendszerint csak egyszer szólhat a tárgyhoz, többszöri hozzászóláshoz az elnök indítványára a közgyűlés adhat engedélyt. A törvényhatóság első tisztviselője, helyettese, a tiszti főügyész és az előadók bármikor és akárhányszor, a vita berekesztése után is felszólalhatnak, és felszólalásuk a megszabott időnél tovább is tarthat. Az indítványozó zárszó jogán másodszor is felszólalhat, amely esetben a felszólalás 10.percnél tovább nem tarthat. (2) Azokat, akik a javaslat (indítvány) mellett és ellene kívánnak szólani, jelentkezésük sorrendjében váltakozva kell szólásra felhívni. (s) A hozzászólás időtartama rendszerint nem lehet hosszabb félóránál, amelyet a felszólaló kérelmére a közgyűlés legfeljebb egy óráig meghoszszabbíthat. (4) Ha a vita két órán túl terjed, és a tárgyhoz már legalább négy bizottsági tag hozzászólt, a törvényhatósági bizottság — az elnöknek vagy bármelyik tagnak indítványára — az egyes hozzászólások időtartamát korlátozhatja. A korlátozott időtartam tíz percnél rövidebb nem lehet, és azt a közgyűlés egyes indokolt esetben — a szónok kérelmére — hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással, a korlátozásképen megszabott időtartam kétszereséig meghosszabbíthatja. (5) Ha a hozzászólási időtartam korlátozása után a tárgyalás újabb két óráig tartott, a törvényhatósági bizottság — az elnöknek, vagy bármelyik bizottsági tagnak indítványára—felszólalás nélkül, egyszerű szavazással elhatározhatja, hogy a kérdés tárgyalását berekeszti. A berekesztés elhatározása után a tárgyalás alatt álló kérdésben, az (1) és (9) bekezdésben említett kivétellel, további hozzászólás nélkül kell határozni. (s) A vitának a (4) és (5) bekezdésekben említett két órás időtartamába az előadónak, a szaktisztviselőknek és a szakképviselőknek beszédidejét nem lehet beszámítani. (7) A 26. §. (3) bekezdésében említett indítványokat és interpellációkat, hacsak a közgyűlés az elnök indítványára máskép nem határoz, csak a tárgysorozatba felvett ügyek letárgyalása után lehet előterjeszteni. Ilyen ügyekben a felszólalás — a közgyűlés előzetes engedélye nélkül — tizenöt percnél tovább nem tarthat. Az indítvány tekintetében a közgyűlés hozzászólás nélkül először a fölött határoz, kívánja-e azt tárgyalni. (s) Személyes megtámadtatás kérdésében rendszerint azonnal fel lehet szólalni, az elnök azonban a felszólalást a napirend letárgyalása utáni időre halaszthatja. Az ilyen, valamint az ügyrendhez kért felszólalás öt percnél tovább csak az elnök engedélyével tarthat. (9) Az a tisztviselő, aki szakszerűség képviselete címén tagja a törvényhatósági bizottságnak, köteles ennek ülésein megjelenni, felhívásra az ügykörébe eső szakkérdésekben felvilágosítást adni, és akadályoztatása esetében magát ebből a célból helyettesíttetni. Ennek a kötelességnek gyakorlása közben bármikor és akárhányszor felszólalhat, és felszólalása a megszabott időnél tovább is tarthat. (10) A törvényhatósági bizottság közgyűlése, ha valamely jogszabály kifejezetten máskép nem rendelkezik, egyszerű szótöbbséggel határoz. (11) A határozatot, ha erre szükség van, szavazással kell megállapítani. A szavazást az elnök rendeli el, és köteles azt elrendelni, ha a szavazást legalább tíz jelenlevő tag kívánja. Felsőházi iromány, 1927—1932. X. kötet. 17