Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

128 2Ö9. szám. közgyűlés megkezdése előtt szabály­szerűen közhírré tenni. 24. §. A közgyűlés elnöke. A közgyűlés elnöke a főispán, aka­dályoztatása esetében, vagy ha a fő­ispáni szék üres, a törvényhatóság első tisztviselője, mindkettőjük akadá­lyoztatása esetében a törvényhatóság első tisztviselőjének helyettese. Azt, hogy mindezeknek egyidejű akadályoz­tatása esetében ki legyen a közgyűlés elnöke : a törvényhatóság szabályren­delettel állapítja meg. A tiszti fő­ügyészt a közgyűlés elnökéül kijelölni nem lehet. 25. §. Az elnök jogköre. Az elnök : 1. megnyitja, felfüggeszti, legfeljebb 48 órára elhalasztja és berekeszti a közgyűlést ; 2. őrködik a felett, hogy a tanács­kozásban és a határozathozatalban ér­dekelt tag részt ne vegyen ; 3. vezeti a tanácskozást, a jogszabá­lyoknak megfelelően megadja, meg­tagadja, vagy megvonja a szót, meg­állapítja a személyes megtámadtat ás címén kért felszólalás időpontját, és megengedi vagy megtagadja az ügy­rendhez kért felszólalást ; 4. a jogszabályoknak megfelelően biztosítja a közgyűlés csendjét, rend­jét, komolyságát és méltóságát ; e vég­ből bármikor felszólalhat, és a jog­szabályokban megállapított megtorlá­sokat a szónok beszéde közben is alkal­mazhatja ; 5. berekeszti a vitát, ha szükséges : elrendeli a szavazást, felteszi a kérdést szavazásra, megállapítja a szavazatok eredményét, és kimondja a határozatot. 26. §. Tárgysorozat. (i) A közgyűlés tárgysorozatát a törvényhatóság első tisztviselője álla­pítja meg, a főispán azonban módo­sítást kívánhat. Megegyezés hiányá­ban a kisgyűlés dönt. (2) Azokat az ügyeket, amelyeknek tárgyalását á kisgyűlés határozta el, a legközelebbi rendes közgyűlés tárgy­sorozatába, ha pedig a kisgyűlés olyan ügynek sürgős tárgyalását kívánja, amelyet törvény nem utal rendes köz­gyűlés elé, azt a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatába kell felvenni. (3) A tárgysorozatba felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítványt csak rendes közgyűlés, interpellációt ellen­ben akár rendes, akár rendkívüli köz­gyűlés elé lehet terjeszteni. Az indít­vány és az interpelláció szövegét vár­megyében legalább 48 órával, törvény­hatósági jogú városban legalább 24 órával a közgyűlés határnapja előtt írásban kell az elnöknél bejelenteni. (4) Rendes közgyűlésen a tárgy­sorozat összeállítása után beérkezett rendeletek, átiratok és jelentések, vala­mint a kisgyűlés által előkészített sür­gős ügyek is tárgyalhatók, ha azok legalább 24 órával előbb érkeztek, és azokat az elnöknél bejelentették. Az ezekre vonatkozó tárgysorozatot az el­nök köteles a rendes tárgysorozatba felvett ügyek tárgyalásának megkez­dése előtt felolvastatni, és a közgyűlé­sen jelenlevő törvényhatósági bizott­sági tagok között szétosztani. 27. §. Ügyek előkészítése. (1) A közgyűlés — állandó, vagy egyes ügyekre szorítkozó — szakbizottságokat alakíthat. A szakbizottságok szerve­zetét a törvényhatóság szabályrende­lettel állapítja meg. Az egyes szak­bizottságok tagjainak száma 2I-nél több nem lehet. A szakbizottságok tagjává nem lehet megválasztani azt a köztisztviselőt, aki hivatali állásánál fogva tagja a törvényhatósági bizott­ságnak. A szakbizottságok elnöke a tör­vényhatóság első tisztviselője vagy megbízottja. A szakbizottságok jogköre csak a közgyűlés vagy a kisgyűlés ha­táskörébe tartozó ügyekre vonatkozik, és csak véleményadásra terjed ; vélemé­nyüket a törvényhatóság első tisztvise­lője útján terjesztik a közgyűlés vagy kisgyűlés elé. A szakbizottságok jogo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom