Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

299. szám. 109 76. §. Az (5) bekezdés második mondatát, mint egészen jelesleges rendelkezést, az együttes bizottság törölte. A (e) bekezdést az együttes bizottság így szövegezte át : „Az országgyűlés tagjainak mentelmi jogát ez a törvény nem érinti. Olyan tisztviselő ellen tehát, aki ..." Ez a módosítás azért szükséges, hogy egy ilyen nagy horderejű kérdésben, mint amilyen az országgyűlés tagjainak mentelmi joga, minden félreértés kizárassék. Tudvalevő ugyanis, hogy vannak olyan esetek, amikor a képviselőház, illetőleg a felsőház tagjainak mentelmi jogát közjogunk értelmében akkor sem függesztheti fel, ha ezt maga a képviselő, illetőleg a felsőházi tag kívánná is. Világosan meg kellett tehát állapítani, hogy a törvénynek ebben a bekezdésben foglalt rendelkezése a képviselők, illetőleg a felsőházi tagok mentelmi jogát nem kívánja érinteni. Ugyanilyen kijelentést tartalmaz különben a bűnvádi eljárásról szóló 1896 : XXXIII. t.-c. 32. §-a, s már ezért is szükséges, hogy hasonló rendelkezés ebbe a törvénybe is bevétessék, félreértések elkerülése okából. 77. §. A méltányosság követelményének kívánt az együttes bizottság eleget tenni akkor, mikor a szakasz végére új (3) bekezdést vett fel a következő szöveggel : „(3) Az (1) bek. 2. és 3. pontja esetében a tisztviselőt, ha a késedelem nem jár veszéllyel, a fegyelmi eljárás elrendelése előtt meg kell hallgatni." 79. §. A (s) bekezdés 3. sorában a „terhelt" szót törölni kellett, hasonlókép a későbbi szakaszokban is. Ez a kifejezés ugyanis nem helyes, már csak azért sem, mert ha a tisztviselő maga kéri a fegyelmi eljárás megindítását maga ellen, őt terheltnek nevezni nem lehet. Különben is ennek a kifejezésnek inkább csak a bűnvádi perekben van helye. 80. §. A (3) bekezdésnek a képviselőház által elfogadott szövege úgy szólt, hogy a felfüggesztést kimondó rendelkezés ellen ahhoz a fegyelmi hatósághoz van fellebbezésnek helye, „amelyik a felfüggesztést elrendelő hatóság fölött áll." Az együttes bizottságnak aggályai voltak arranézve. hogy ez a kifejezés elég világos-e, és ezért helyesebbnek tartotta, ha kifejezetten kimondatik, hogy melyik hatóság határozata ellen, melyik felettes hatósághoz van fellebbezésnek helye. Ezért az együttes bizottság a (3) bekezdés eredeti szövegét törölte és helyére a következő szöveget vette fel : ,,(3) A községi (megyei városi) képviselőtestületnek, a járási főszolgabírónak és a megyei város polgármesterének felfüggesztést elrendelő véghatározata, illetőleg véghatározatának felfüggesztést elrendelő része ellen az alispánhoz, a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult többi hatóságnak hasonló határozata ellen a fegyelmi bírósághoz (85. §. (1)) egyfokú fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. Ha a felfüggesztést a miniszter rendelte el, határozata ellen nincs helye fellebbezésnek." A (&) bekezdés végére ((%) bek.) teendő. A (7) bekezdés utolsó sorában „felemelheti" szó helyére a nyelvtani szabályoknak megfelelően „felemelhet" szó kerül. A (9) bekezdés 11. sorában „dorgálással" helyett „rosszalással" Írandó. Ez a módosítás azért szükséges, mert az együttes bizottság a dorgálást a 90. §-ban felsorolt fegyelmi büntetések sorában, a rosszalással, mint megfelelőbb kifejezéssel helyettesítette. A (10) bekezdésnek azt a rendelkezését, hogyha a hivatalvesztéssel büntetett tisztviselőt az újrafelvételi eljárás során enyhébb büntetéssel büntették vagy pedig éppen teljesen felmentették, egyáltalán nem igényel