Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

299. szám. 95 relatíve helyesnek találta a tervezett reform gondolatát és a javasolt új rendezést elfogadta. . Ezek előrebocsátása után, már most, előbb a törvényjavaslat legfőbb rendelkezéseit kívánjuk közelebbről, de csak röviden ismertetni, hogy legalább vázlatos képet adjunk a javaslat egész tartalmáról. Azután térünk majd át a törvényjavaslat szövegén tett és fentebb említett bizottsági módosítások tüzetes ismertetésére. A törvényhatósági bizottság tagjai a törvényjavaslat szerint 1. a legtöbbadófizetők közül választott tagok, 2. az összes választók közül választott tagok, 3. aj a szakszerűség képviselete, b) a vallásfelekezetek képviselete, c) és az érdekképviseleti kiküldöttek, továbbá 4. az örökös tagok és 5. a hivatali állásuknál fogva tagok. A bizottsági tagok alapszámát az 1., 2. és 3. alatt megjelelt tagok száma alkotja. Ez a szám pedig a törvényhatóság lakosainak számához igazodik. A bizottsági taglétszám arány eloszlása a szóbanlevő három pont alatt felsorolt tagok között akként történik, hogy a bizottsági tagoknak kétötöd részét a legtöbbadófizetők, kétötöd részét az Összes választók választják, egyötöd részük pedig a harmadik pont alá tartozó tagok köréből kerül ki. (2. és 3. §§.) Az eddigi nyers virilizmus helyébe tehát a választással kombinált virilizmus lép. A szakszerűség képviselete címén a törvényhatóság területén székelő kormányhatósági hivatalok vezetői foglalnak helyet ; míg az érdekképviselet kategóriájába a különböző foglalkozási ágak körében törvény alapján alakult szervezetek (ügyvédi, közjegyzői kamarák, stb.) kiküldöttei tartoznak. Uj kategória a vallásfelekezetek képviselőinek csoportja is. E képviselők száma híveik számarányához igazodik, s a vallásfelekezeteket a legnépesebb egyházközségek (hitközségek) élén álló lelkészek képviselik. Örökös tagokat a közélet terén érdemeket szerzett férfiak közül a törvényhatósági bizottság életfogytiglan szóló hatállyal választ. E tagok száma azonban a fenti 1—-3. pont alatti tagok együttes létszámának öt százalékánál több nem lehet. A hivatali álláson alapuló bizottsági tagok végül a törvényhatósági tisztviselőkből kerülnek ki. Pontosan szabályozza a törvényjavaslat a törvényhatósági választói jogot, azt az országgyűlési választójog feltételéhez kötve, s megtoldva a hat évi helybenlakás kellékével. Mint látható, az új szabályozás a törvényhatósági bizottság öszszetételét a corporativ rendszerű érdekképviseletnek modern s mind szélesebb körben alkalmazást nyerő elvére fekteti. Jelentékeny változást tervez a javaslat a törvényhatóság egyéb szerveiben s általában a törvényhatósági orgánumok ügykörének megállapítása terén is. A törvényhatósági bizottság csak a törvényhatóság egyetemét érintő legfontosabb ügyekben fog intézkedni, fellebbviteli jogköre pedig egyáltalán megszűnik. Azokban az ügyekben, amelyek eddig a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartoztak, de a javaslat 22. §-ában kifejezetten felsorolva nincsenek, ezentúl a törvényhatósági kisgyűlés fog eljárni. Ennek tagjai : a törvényhatósági főbb tisztviselők, s a törvényhatósági bizottság által bizonyos számban választott tagok. A törvényhatósági jogú városokban azonban e tagok háromnegyed része esik csak választás alá, egynegyed részét a tagoknak a főispán nevezi ki. A kisgyűlés elsőfokú jogkörén kívül másodfokon határoz azokban a közérdekű ügyekben, amelyekben eddig a törvényhatósági bizottság volt hivatott határozni. Előkészíti továbbá a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elé terjesztendő ügyeket (35. §.).'