Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-286

286. szárn. 459 el, de az újrafelvételi eljárás enyhébb büntetés megállapításával, vagy teljes felmentéssel végződött, a tisztviselő nem igényelheti korábbi állásába visszahelyezését, hanem őt fizetésének megszüntetése napjától kezdve olyan összegű ellátás (nyugdíj, végkielégítés) illeti meg, aminő részére azon a napon járt volna. (n) A felfüggesztett tisztviselő helyét, ha arra szükség van, ideiglenesen helyettesítés útján kell betölteni. (iá) A törvényhatóság első tisztviselőjének helyettesítéséről a törvényhatósági bizottság közgyűlése ; a többi törvényhatósági tisztviselő helyettesítéséről — a törvényhatóság első tisztviselőjének meghallgatásával — a főispán (főpolgármester) ; a megyei város valamennyi tisztviselőjének helyettesítéséről a képviselőtestület, a nagy- és kisközségi alkalmazottnak helyetesítéséről a főszolgabíró jogosult intézkedni. (is) A helyettesítés a fegyelmi ügy jogerős befejezésénél, illetőleg az általános tisztújításnál nem tarthat tovább ; az azonban, aki a helyettesítésre jogosult, a helyettesítést bármikor visszavonhatja, és más helyettest jelölhet ki. 81. §. Vizsgálóbiztos. (i) A vizsgálat teljesítésére a törvényhatóság első tisztviselője vizsgálóbiztost rendel ki a törvényhatóság tisztviselői közül. (2) Kivételesen — közérdekből — a belügyminiszter küldhet ki vizsgálóbiztost, és erről a törvényhatóság első tiszviselőjét értesíti. (3) A vizsgálóbiztos lehetőleg ne legyen alacsonyabb állású tisztviselő, mint az, aki ellen a fegyelmi vizsgálatot teljesítenie kell. (4) A vizsgálóbiztos kizárására a bűnvádi perrendtartás (1896 : XXXIII. t.-e.) 64. §-ának a bírák kizárására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Felsőházi iromány. 1927—1932. IX. kötet. (5) Az, aki a fegyelmi ügyben vizsgálóbiztos volt, ugyanabban az ügyben sem közvádlóként, sem fegyelmi bíróként nem működhetik. 82. §. Fegyelmi vizsgálat. (1) A fegyelmi vizsgálat feladata a tényállásnak felderítése és a tényállás megállapításához szükséges bizonyítékoknak összegyűjtése. Ha a tényállás tisztázott, vagy ha a terhelt tisztviselő beismerésben van, és beismerését egyéb körülmények is valószínűsítik, végül ha a fegyelmi vétség tényálladékát a lefolytatott bűnvádi eljárás során kimerítően megállapították, az elrendelő hatóság a fegyelmi vizsgálatot mellőzheti, és az ügyet az illetékes elsőfokú fegyelmi hatóság döntése alá utasíthatja. (2) A vizsgálóbiztos a panaszost és a terheltet bármikor megidézheti és kihallgathatja. A tényállás felderítése végett tanukat és szakértőket hallgathat ki, és szakértői szemlét foganatosíthat. (3) Ha a terhelt tisztviselő súlyos betegsége, elhalálozása, ismeretlen helyen távolléte, vagy más ok miatt nem idézhető meg, vagy nem jelenik meg a vizsgálóbiztos előtt, és védőt nevezett, érdekeit a fegyelmi eljárás egész további folyamán mindaddig a védő képviseli, amíg a tisztviselő személyesen nem jelentkezik. Ha a terhelt tisztviselő nem nevezett védőt, vagy ez a védelemről lemond, érdekeinek képviseletére a törvényhatóság első tisztviselője ügygondnokot rendel. Az ügygondnok kirendelésénél a terhelt tisztviselő ellátásra igényjogosult ön jogú hozzátartozóját, ha ez nem jár késedelemmel, meg kell hallgatni. Az ügygondnokot ugyanazok a jogok illetik meg, mint a terhelt tisztviselőt. (4) A terhelt tisztviselő védőjéül gyakorló ügyvédet, jogtanárt, vagy a törvényhatóság területén tényleges szolgálatban álló olyan tisztviselő50