Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-286

440 286. szám. társát jelölheti ki, aki vele azonos szakban működik. (5) A vizsgálat egész folyamán jegyzőkönyvvezetőt kell alkalmazni. A jegyzőkönyvvezető kirendelésére és kizárására a 81. §. (1), (4) és (s) bekezdéseinek a vizsgálóbiztosra megállapított rendelkezései irányadók. (6) A felek és a tanuk kihallgatásánál a vizsgálóbiztoson és a jegyzőkönyvvezetőn kívül — a szükséges szembesítés kivételével — más nem lehet jelen ; a terhelt tisztviselőt azonban a tanúkihallgatás helyéről és idejéről értesíteni kell. A vizsgálóbiztos belátása szerint dönti el, hogy a szakértőt a felek jelenlétében hallgatja-e meg. A szakértői szemle rendszerint a felek 'közbenjöttével történik ; távolmaradásuk azonban a szemle megtartását nem gátolja. (7) A vizsgálóbiztos a tanukat mindig eskü alatt hallgatja ki, a szakértőket pedig megesketheti. (s) A belügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a tanuk megidézését, megjelenési és tanuságtételi kötelességét, megjelenésre, vallomástételre és esküre kényszerítését, a tanuzásból kizárását és a tanuzás alól való mentességét, végül a tanuk megesketését és a megesketés mellőzését — a bűnvádi perrendtartás (1896 : XXXIII. t.-c.) 192—199., 204—209., 217—219. és 221—222. §-ainak szem előtt tartásával — rendeleti úton szabályozza. (9) Amikor a vizsgálóbiztos valamelyik tanú kihallgatását befejezte, és vallomását jegyzőkönyvbe foglaltatta, a terhelt tisztviselőt, ha a közelben van, maga elé idézi, és a tanú jelenlétében közli vele a vallomást. A terhelt tisztviselő kérheti, hogy a tanúhoz a tényállás valamely lényeges mozzanatának tisztázása végett újabb kérdések intéztessenek. A vizsgálóbiztos engedelmével a terhelt tisztviselő közvetlenül is intézhet a tanúhoz kérdéseket. Ha a tisztviselővel a tanúvallomást bármely okból nem lehet azonnal közölni, ez az eljárás menetét nem akasztja meg. (10) Azt, aki fegyelmi ügyben esküvel megerősített hamis tanúvallomást tesz, az 1878 :'V. t.-c. 220. §-a szerint kell büntetni. (11) Ha a tanú kihallgatása nehézséggel járna, a vizsgálóbiztos a tanúkihallgatás foganatosítására a tanú lakó- vagy tartózkodó helye szerint illetékes elsőfokú közigazgatási hatóságot keresheti meg. (12) A tanú vallomásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a vizsgálóbiztosnak, a jegyzőkönyvvezetőnek és a tanúnak is alá kell írnia (kézjegyével ellátnia). Ha a tanú az aláírást megtagadja, azt a jegyzőkönyvben meg kell jegyezni. (13) A vizsgálóbiztos olyan különálló cselekmény vagy mulasztás vizsgálatára, amely megbízatásában nincs megjelölve, csak külön utasításra terjeszkedne tik ki. (14) A vizsgálóbiztos, a vizsgálat befejezésekor értesíti a terhelt tisztviselőt, hogy a vizsgálat iratait saját maga vagy védője megtekintheti, és a vizsgálat megállapításaira az értesítés vételétől számított 8 nap alatt észrevételeit írásban a vizsgálóbiztoshoz benyújthatja, és esetleg a vizsgálat kiegészítését is kérheti. (15) Ha a tisztviselő a vizsgálat befejezéséről bármilyen okból nem értesíthető, ez az eljárás folytatását nem akasztja meg. 83. §. A közvádló indítványa. (1) A vizsgálóbiztos a vizsgálat befejezése után, a tisztviselő értesítését vagy annak megkísérlését követő nyolc nap elteltével, az összes iratokat megküldi a közyádlónak indítványtétel végett. (2) Közvádlóként a törvényhatóság t. főügyésze vagy helyettese jár el. A köz vádló kirendelésére és kizárására a 81. §. (1), (4) és (5) bekezdésének a vizsgálóbiztosra megáll a-