Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.
Irományszámok - 1927-286
438 286. szám. szükségesnek — a fegyelmi eljárás folyamán bármikor felfüggesztheti a tisztviselőt állásától, ha : 1. a valószínűsített vád olyan súlyos, hogy az bebizonyítása esetében szolgálattól felmentés, vagy hivatalvesztésbüntetést vonhat maga után, vagy 2. a tisztviselő terhére rótt cselekménynek már a gyanúja is indokolttá teszi, hogy a tisztviselő a hivatal tekintélye, vagy a közérdek szempontjából távoltarttassék hivatalától, vagy 3. a tisztviselő továbbműködése veszélyeztetné a vizsgálat eredményét, vagy helyrehozhatatlan kárt okozhatna, vagy 4. a tisztviselő ellen bűnügyi eljárás van folyamatban. (2) Fel kell függeszteni állásától a tisztviselőt,- ha őt gondnokság alá helyezték, vagy ellene a kényszeregyességi eljárást, vagy a csődnyitást jogerősen elrendelték, ha őt bűnvádi eljárás során vád alá helyezték, vagy az 1896 : XXXIII. t.-e. 281. §-a értelmében a főtárgyalásra közvetlenül megidézték, végül ha ellene még nem jogerős fegyelmi határozat hivatalvesztésbüntetést állapított meg. (3) A felfüggesztést elrendelő véghatározat, illetőleg a véghatározatnak felfüggesztést elrendelő része ellen egyfokú fellebbezésnek van . helye ahhoz a fegyelmi hatósághoz, amelyik a felfüggesztést elrendelő hatóság fölött áll. A jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya. Ha a felfüggesztést a miniszter rendelte el, határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. (4) A felfüggesztés rendszerint nem terjedhet tovább hat hónapnál. Ezt a határidőt a belügyminiszter indokolt esetben még hat hónappal meghoszszabbíthatja. További meghosszabbításnak csak akkor van helye, ha az üggyel kapcsolatosan büntető eljárás is van folyamatban, vagy ha az ügy befejezése az eljárás alatt álló tisztviselőnek magatartása miatt akadályokba ütközik. (5) A felfüggesztést meg kell szüntetni, mihelyt elrendelésének oka megszűnt. A még nem jogerős fegyelmi határozat egymagában nem elég alap a felfüggesztés megszüntetésére. (e) A felfüggesztés megszüntetését az a hatóság rendelheti el, amelyik a felfüggesztést elrendelte, vagy amelyik e fölött áll. (7) A hivataltól felfüggesztett tisztviselő felfüggesztésének tartama alatt ;— lakáspénzén és családi pótlékán felül —- élelmezési illetményben részesül. Az élelmezési illetmény a tisztviselő fizetésének egyharmad részéből áll, amelyet a törvényhatóság első tisztviselőjére nézve a belügy miniszteter, a többi tisztviselőre nézve a törvényhatóság első tisztviselője — a tisztviselő kérelmére — indokolt esetben a fizetés feléig felemelheti. (s) A felfüggesztés ideje alatt a tisztviselőt a tényleges működéssel járó terhes illetmények és átalányok nem illetik meg. (9) Abban a kérdésben, hogy a fegyelmi eljárás jogerős befejezése után egészen vagy részben kiadassanak-e vagy sem a tisztviselőnek vagy ellátásra jogosult hozzátartozóinak a felfüggesztés tartama alatt visszatartott fizetésrészletek, a fegyelmi hatóság a fegyelmi határozatban határoz. Ha a fegyelmi hatóság a tisztviselőt felmentette, vagy csak dorgálással büntette, a fizetés visszatartott részleteit feltétlenül ki kell adni ; ha pedig a fegyelmi határozat hivatalvesztést állapított meg, a visszatartott illetményeket nem lehet kiadni. (io) Ha a fegyelmi határozat nem állapított meg szolgálattól felmentés-, vagy hivatalvesztésbüntetést, annak jogerőre emelkedése után a tisztviselőt állásába azonnal vissza kell helyezni. Ha ellenben a tisztviselőt állásától szabályszerű fegyelmi határozat, vagy hivatalvesztést megállapító büntetőbírósági ítélet alapján mozdították