Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-286

414 286. szám. (ío) Áz a tisztviselő, aki szakszerűség képviselete címén tagja a törvényható­sági bizottságnak, köteles ennek ülé­sein megjelenni, akadályoztatása ese­tében magát helyettesíttetni és fel­hívásra az ügykörébe eső szakkérdé­sekben felvilágosítást adni. Ennek a kötelességnek gyakorlása közben bár­mikor és akárhányszor felszólalhat és felszólalása a megszabott időnél tovább is tarthat. (n) A törvényhatósági bizottság köz­gyűlése, ha valamely jogszabály ki­fejezetten máskép nem rendelkezik, egyszerű szótöbbséggel határoz. (12)) A határozatot, ha erre szükség van, szavazással kell megállapítani. A szavazást az elnök rendeli el, és köteles azt elrendelni, ha a szavazást legalább tíz jelenlevő tag kívánja. (13) Kötelező a névszerinti szavazás olyan kérdésben, amely új adók megállapítására, a meglevő adók emelésére vagy mérséklésére, várme­gyében 10.000, törvényhatósági jogú városban 50.000 pengőt meghaladó ér­tékű ingatlan szerzésére vagy elidege­nítésére, vagy legalább ugyanilyen összegű kölcsön felvételére, vagy arra vonatkozik, hogy alkottassék-e vala­mely kérdésben szabályrendelet, vagy ha azt valamely jogszabály kifejezet­ten rendeli, vagy azt a bizottsági tagok 15%-a, vagy 30 bizottsági tag írás­ban kéri. (14) A szavazás személyi ügyekben titkos. Az örökös tagokat közfelkiál­tással is meg lehet választani, de ha az elnök a szavazást elrendeli, vagy legalább tíz jelenlevő törvényhatósági bizottsági tag a szavazás elrendelését kéri, minden egyes jelöltre külön kell szavazni, és a leadott szavazatok álta­lános többsége dönt. (15) Szavazás előtt a kérdés felte­véséhez legfeljebb két bizottsági tag szólhat. Az egyes felszólalások öt perc­nél tovább nem tarthatnak. (16) Az elnöknek ebben a minőségé­ben szavazati joga nincs, de szavazat­egyenlőség esetében köteles dönteni ; választásoknál azonban az elnök nem dönt, hanem az egyenlő számú szava­zatot kapott jelöltekre a szavazást azonnal megismételteti. Ha az újabb szavazás sem vezetne eredményre, az egyenlő számú szavazatot kapott je­löltek közt a legközelebbi közgyűlésen új választást kell tartani. (17) Ha az elnök bármely címen tagja a törvényhatósági bizottságnak, abban az ügyben, amelynek tárgya­lása alatt elnökölt, szavazati jogát nem gyakorolhatja. 29. §. Érdekeltség. (1) Senki sem vehet részt a tár­gyalásban és a határozathozatalban, ha olyan ügyről van szó, amelyben közvetlenül vagy hozzátartozói (1886 : XXI. t.-c. 78. §.) útján közvetve anyagilag érdekelve van. Ez a ren­delkezés vonatkozik a kisgyűlésnek, valamennyi olyan bizottságnak, vá­lasztmánynak vagy küldöttségnek minden olyan tagjára is, akiknek tag­sága a törvényhatósági bizottsági tag­ságon alapul. (2) Az érdekeltség kérdését az elnök, vagy bármely bizottsági tag felvet­heti. Az érdekeltség kérdésében — az elnök vagy bármely bizottsági tag indítványára, az érdekeltnek állított bizottsági tag és a tiszti ügyész meghall­gatása után — hozzászólás nélkül, egy­szerű szavazással a közgyűlés, illetőleg a kisgyűlés, bizottság, választmány vagy küldöttség dönt. A döntést csak a határozót érdeme ellen előterjesztett jogorvoslatban lehet megtámadni. Ha a jogorvoslat elbírálása a miniszter hatáskörébe tartozik, az érdekeltség kérdésében a miniszter végérvénye­sen dönt. (3) A fellebbviteli hatóság az érde­keltséget a jogorvoslat elintézése so­rán akkor is megállapíthatja, ha azt nem vetették fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom