Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-286

286. szám. 415 30. §. Széksértés. (i) Az a törvényhatósági bizottsági tag, aki az állam és a társadalom rendje ellen izgató, vagy a nemzeti érzést, vagy a vallási meggyőződést sértő kifejezést használ, aki a tanácskozás méltósága ellen vét, aki a közgyűlés egyes pártjait vagy tagjait sértő kifejezéssel illeti, vagy bármilyen módon sérti, és a sértés az elnök figyelmeztetése után azonnal vissza nem vonja, valamint az a bizottsági tag, aki a tanácskozást zavaró, vagy annak komolyságához nem méltó magatartást tanúsít, és azt megintés, majd rendreutasítás után is folytatja, széksértést követ el. (2) A széksértés elkövetése kérdésében — az elnök felhívására — a tiszti főügyész köteles indítványt tenni, amely indítvány felett a közgyűlés hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással, végérvényesen határoz. A széksértés megállapítása után az elnök à széksértést elkövető tagtól a szót megvonja, és a tiszti főügyészt felhívja, hogy a kiszabandó pénzbírság mértékére tegyen indítványt. A tiszti főügyész köteles a felhívásnak eleget tenni. A pénzbírság összegének mértéke kérdésében a közgyűlés — legfeljebb két tagjának legfeljebb tíz-tíz percig tartó hozzászólása után — végérvényesen határoz. (3) A széksértés büntetése 500 pengőig terjedhető pénzbírság, amelyet a törvényhatósági szegény alap javára kell fordítani. A pénzbírság kirovása nem állja útját annak, hogy az elkövetett cselekményt bűnfenyitő úton is megtorolják. (4) A széksértésben elmarasztalt bizottsági tag tagsági jogait mindaddig nem gyakorolhatja, amíg a kirótt bírságot le nem fizette. Aki a bírságot 8 nap alatt nem fizeti le, elveszti bizottsági tagságát. (5) Azt a törvényhatosági bizottsági tagot, aki a tanácskozás rendjét ismételt rendreutasítás, esetleg bírsáFelsőházi iromány. 1927—1932. IX. kötet. golás ellenére is tovább zavarja, és ezzel a tárgyalás lehetőségét veszélyezteti, az elnök a törvényhatósági bizottság közgyűlésének aznapi üléséből kizárhatja és ha azonnal el nem távozik, rendőri (csendőri) karhatalommal eltávolíthatja. (6) Ha a rendzavarás nagyon súlyos, vagy ha azt durva sértegetéssel követték el, az elnök a megtorlás elhatározását a közgyűlés elé terjesztheti. Az elnök a közgyűlés határozatát kérheti ki azzal a rendzavaró bizottsági taggal szemben is, akit ő már ismételten kizárt. (7) A közgyűlés az eléje utalt bizottsági tagot egymást követő legfeljebb hat közgyűlésről kizárhatja. A kizárás kérdésében a közgyűlés — hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással — végérvényesen határoz. A kizárás elhatározása után az elnök felhívására a tiszti főügyész köteles indítványt tenni a kizárás időtartamára. A tiszti főügyész indítványa felett a közgyűlés — legfeljebb két tagjának tíz-tíz percnél hosszabb ideig nem tartó hozzászólása után — végérvényesen határoz. A kizárt tag a kizárás hatálya alatt tagsági jogát egyáltalában nem gyakorolhatja. (s) A közgyűlés a kizárás elhatározásával egyidőben az ügyet az igazoló választmány elé utalhatja annak meg*vizsgálása végett, hogy a bizottsági tag magatartása következtében nem vált-e méltatlanná a bizottsági tagságra ? Az igazoló választmány' erre vonatkozó indokolt előterjesztése felett a közgyűlés — napirend előtt, két tag hozzászólása után — egyszerű szavazással végérvényesén dönt. (9) Az, akit valamelyik törvényhatósági bizottság közgyűlése bizottsági tagságától megfosztott, a megfosztás napjától számított öt év alatt egy törvényhatósági bizottságnak sem lehet tagja. (10) Ennek a szakasznak a rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a kisgyűlés ülésein résztvevő tagokra is. 53