Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.
Irományszámok - 1927-275
128 275. szám. 4. a gyógyhelyi vagy üdülőhelyi díj beszedésére és beszolgáltatására vonatkozó rendelkezések megszegése ; e helyütt főleg a gyógyhelylátogatók be nem jelentése vagy kedvező gyógyhelyi díj fizetése végett a bérösszeg letagadása jön számításba ; e rendelkezés lényegesen különbözik az 52. §. első bekezdésének 2. pontjától, ahol a visszaélést a tettes saját céljaira követi el ; 5. az ásványvíz, gyógyvíz, forrástermék engedély nélkül vagy más néven vagy az engedélytől eltérő módon való forgalombahozása ; 6. a külső védőövi gazdasági művelési mód engedély nélküli megváltoztatása vagy gyalogutak engedély nélküli megszüntetése, ami azért esik büntetés alá, mert a külső védőöv nagyobb terjedelménél fogva nehezebben ellenőrizhető és a törvény rendelkezései könnyebben kijátszhatók. Az elkobzásra, illetőleg az ítélet hírlapi közzétételére vonatkozóan ugyanazok a szabályok irányadók, mint a vétségek esetében. Az 54. §-hoz. A pénzbüntetések alkalmazása tekintetében a törvényjavaslat a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1928 : X. t.-c. rendelkezéseire hivatkozik. Ezek módot adnak arra, hogy azok az anyagi nyereségvágyra visszavezethető indokok, amelyek az 52. és az 53. §-ban meghatározott vétségek és kihágások elkövetésénél szerepelnek, a megfelelő vagyoni megtorlásban is részesülhessenek. A most hivatkozott t.-c. rendelkezései teszik lehetővé azt is, hogy a bíróság, amikor az elítélt javulása érdekében kívánatosabb, az 52. §-ban megállapított fogházbüntetés helyett pénzbüntetést alkalmazzon. VI. Fejezet. Átmeneti rendelkezés és életbeléptetés. Az 55. §-hoz. A törvényjavaslat rendelkezései lényegesen eltérnek a közegészségügy rendezéséről szóló 1876 : XIV. t.-c.-nek a gyógyfürdőkre és az ásványvizekre vonatkozó 100—108. §-aiban foglalt szabályaitól. Megváltoztatják az e körben működő egészségügyi intézmények megnevezését, megváltoztatják az engedélyezés és a működés előfeltételeit ; ezért a törvényjavaslat rendelkezéseivel való összhangbahozás végett a gyógyfürdő, illetőleg a gyógyforrás megnevezésre engedélyt kapott fürdők, illetőleg források kezelői kötelesek a megfelelő megnevezés engedélyezéséért folyamodni. Azok az egészségügyi intézmények ugyanis, amelyek eddig gyógyfürdő vagy ásványvízforrás megnevezés alatt működtek, a törvényjavaslat szerint vagy mint gyógyfürdők vagy mint éghajlati gyógyintézetek kaphatnak újabb megnevezésre engedélyt, egyszersmind az engedély iránt előterjesztett kérésük alapul fog szolgálni az előbbi törvényben ismeretlen gyógyhely vagy üdülőhely megnevezés adományozására vonatkozó jogosultság kérdésének megvizsgálására ; az eddig gyógyforrás megnevezés használatára engedélyt nyert források pedig a jövőben mint ásvány- vagy gyógyvízforrások fognak megnevezést kaphatni. Az újabb megnevezés engedélyezésénél azokat a feltételeket igazolni kell, amelyeket a törvényjavaslat a vonatkozó egészségügyi intézménnyel szemben megkíván. Ha ezek a feltételek az új törvény hatálybaléptekor nem volnának meg, azok pótlására a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter megfelelő határidőt fog megállapítani. Ha az e törvény hatálybalépte előtt működő gyógyfürdő, illetőleg használatba vett gyógyforrás kezelője a törvény hatálybaléptétől számított egy év alatt a törvényjavaslat rendelkezéseinek megfelelő megnevezés engedélyezéséért folyamodik, a kellő időben beadott folyamodás elintézéséig a korábban engedélyezett megnevezés használható.
