Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-275

275. szám. 127 modern büntetőjogi tudomány sem talált más eszközt, mint újabb és újabb megtorlás kilátásba helyezését, mégpedig annál inkább, mert a közegészségügy és a közforgalom, valamint a gazdasági élet terén elkövetett bűncselekmények jelentős részének oka nem a nyomor vagy az elhanyagolt nevelés, hanem a bűncselekményt elkövetők meggazdagodási vágya. A törvényjavaslat a gyógyfürdők (éghajlati gyógyintézetek), a gyógyhelyek és az üdülőhelyek, az ásvány- és gyógyvízforrások érdekei ellen elkövetett azokat a cselekményeket, amelyek a közegészségügyi érdekeket súlyosabban sértik vagy ezek gazdasági vonatkozásait nyereségvágyból veszélyeztetik, vétséggé minősíti és három hónapig terjedhető fogházbüntetés alkalmazását teszi lehetővé. Ezek a vétségek kizáróan szándékosan elkövetett bűncselekmények, a gondatlanságból elkövetett cselekmények az 53. §. értelmében kihágássá minősülnek. A súlyosabb cselekmények, amelyek vétséggé minősültek, a következők : 1. gyógyfürdő vagy éghajlati gyógyintézet engedély nélkül megnyitása vagy engedély nélkül vagy tilalom ellenére üzemben tartása ; 2. a hatóságilag eltiltott lakásoknak gyógyhelylátogatók részére bérbeaoiasa \ 3. gyógyhelyi vagy üdülőhelyi díjnak meg nem engedett módon és mértékben vagy engedély nélkül szedése (természetesen az eltérés csak akkor meríti ki e vétség tényálladéki elemeit, ha a gyógyhelylátogató megkárosítására és a tettes anyagi előnyére szolgál, mert kisebb gyógydíj szedése csakis a javaslat 15. §-ának második bekezdésében meghatározott egyetemleges magén jogi felelősséget vonja maga után) ; 4. az ásványvíz- vagy gyógyvízforrásnak beszennyezése vagy megrongálása ; ez a tényálladék ugyan rokon a kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyv (1879 : XL. t.-c.) 105. §-ában meghatározott kihágással, azonban az ásvány- vagy gyógyvízforrásokhoz fűződő nagyobb egészségügyi érdek a fokozottabb büntetőjogi védelmet indokolttá teszi ; 5. mesterséges ásványvíz vagy forrástermék engedély nélküli készítése, illetőleg forgalombahozása ; a forgalombahozás ténye nemcsak az árusítással, hanem az e célra történő raktáron tartással vagy az e célból való külföldi behozatallal is ki van merítve ; 6. meghamisítása a természetes víznek, ásványvíznek vagy forrásterméknek forgalombahozatal céljából, anélkül,hogy a hamisítással az egészségre ártalmassá vagy veszélyessé válnék ; ártalmassá vagy veszélyessé tétele esetében ugyanis a Btk. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni. A fenti vétségek kísérlete is büntetés alá esik, mert a célzat, amelyért a bűncselekményt elkövetik, rendszerint a nyereségvágy. A vétségek miatt a királyi járásbíróság jár el, amelyik mellékbüntetésként elrendelheti a meg nem felelő ásványvíz, illetőleg gyógyvíz és forrástermék készletének elkobzását és megsemmisítését, továbbá azt, hogy a büntetést megállapító ítélet az elítélt költségén egy vagy több napilapban közhírré tétessék. A közhírrététel nemcsak megtorlás a tettessel szemben, hanem a fogyasztók és általában a forgalom érdekeit, végül a kárt szenvedett vagy sértett tulajdonos (vállalkozó) jogos magánjogi igényeit védelmezi. Az 53. §-hoz. A kihágások büntetése egy hónapig terjedhető elzárás és esetei a következők : 1. a megnevezés jogosulatlan használata ; 2. valótlan vagy megtévesztő hirdetmények közzététele ; 3. a törvényjavaslatban szabályozott intézmények hátrányára jogosulatlan és megtévesztő összehasonlítás ;