Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.
Irományszámok - 1927-275
124 275. szám. helyen vagy üdülőhelyen is egyes területrészeket fokozatosan különböző elbánásban fog részesíteni. A 44. §-hoz. A gyógyhelyek és üdülőhelyek látogatottságának egyik legfontosabb előfeltétele a forgalom megszervezettsége. Különös jelentősége van a posta-, távíró- és távbeszélőállomások működésének, mert a gyógyhelylátogató és üdülőhelyet felkereső közönség tartózkodási idejét napokra kiszámítva osztja be, elutazása előtt meg kell, hogy lakását rendelje és a gyógyfürdőt ajánló orvosok sem indíthatják útnak betegeiket a nélkül, hogy kellő elhelyezésükről előre meg ne győződtek volna. Üdülőhelyeken pedig nagy jelentősége van annak, hogy a közönség állandó lakóhelyével, foglakozási körével, hivatalával, vállalatával, üzletével, gazdaságával stb. érintkezést tarthasson fenn, mert e nélkül hosszabb időt nem tölthetne távol. Épp azért már az 1876 : XIV. t.-c. 102. §-a kiemeli a posta- és távíróállomások felállításának fontosságát, amit a törvényjavaslat a gyógyhelyekre és az üdülőhelyekre vonatkozóan és a távbeszélőállomások tekintetében is kiterjeszt. A posta- és távíróállomások felállításáról a m. kir. kereskedelemügyi miniszter feltétlenül, a távbeszélőállomások felállításáról pedig csak a lehetőség határán belül gondoskodik. Ez az intézkedés nemcsak a közegészségügy, hanem a m. kir. postakincstár érdekeinek is megfelel ; ugyanis posta- és távíróhivatal nagyobb költség nélkül, esetleg küldöncök alkalmazásával berendezhető, míg távbeszélőállomás felállítása esetleg nagyobb és a gyógyhely, illetőleg az üdülőhely forgalmával arányban nem álló anyagi áldozatok és beruházások megtételét vonná maga után. A 45. §-hoz. E § a m. kir. minisztérium részére adott rendeleti felhatalmazásokat részletezi. A törvényjavaslat abból az alapgondolatból indult ki, hogy mindazokban az esetekben, amikor oly kérdés szabályozásáról van szó, amelyik a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter hatáskörén felül a többi tárcák vagy legalább több tárca ügykörét érinti, a rendelet kibocsátása az összes érdekeket képviselő m. kir. minisztérium hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztérium részére rendeleti szabályozásra adott felhatalmazás a következő kérdéseket foglalja magában : a) gyógyhelyek és üdülőhelyek engedélyezésének és az engedélyezés visszavonásának feltételeit ; b) az erre vonatkozó eljárást ; c) a gyógyhelyek és az üdülőhelyek működését, ideértve bevételeiknek kezelését és felhasználását ; d) a hatósági biztos működését ; e) a gyógyhelyi hivatalos orvos kijelölését és működési körét ; f) a gy°gy ne ty e k és az üdülőhelyek közrendészeti és közegészségügyi igazgatását ; g) a gyógyhelyi és az üdülőhelyi bizottságok szervezetét és működését ; h) a gyógyhelyi és az üdülőhelyi díjak kivetésének és behajtásának módját ; i) a gyógyhelyi és az üdülőhelyi díjak fizetése alól mentességeket ; végül j) Budapest székesfőváros területére és k) a Balaton partja mentén a gyógyhelyekre és az üdülőhelyekre vonatkozó szabályoktól való eltérést. A 46. §-hoz. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter azoknak a kérdéseknek rendeleti úton szabályozására kap felhatalmazást, amelyek kizárólag vagy túlnyomóan egészségügyi vonatkozásúak. E § felhatalmazza a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztert, hogy rendelettel szabályozza :
