Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-275

114 275. szám. sági üzem vagy gazdasági üzemhez tartozó létesítmények ellen emelt kifogás eseté­ben harmadfokon a m. kir. földmívelésügyi miniszter a m. kir. népjóléti és munka­ügyi miniszterrel egyetértve határoz, ami mind a mezőgazdasági, mind a köz­egészségügyi érdekeknek megfelelő figyelembevételét biztosítja. Háziállatok tartásával előidézett egészségügyi ártalmak ellen a törvény­hatóságok kötelezően előírt szabályrendelete (50. §.) fog biztosítékot nyújtani. Utólagos védelemnek van helye akkor, ha a belső védőövön belül szabály­szerűen keletkezett, illetőleg engedélyezett gazdasági, ipari vagy kereskedelmi üzem működésével a gyógyhely, illetőleg a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) egészségügyi követelményeit sérti, a gyógyhelylátogatók gyógyulási feltételeit vagy nyugalmát zavarja vagy biztonságukat veszélyezteti. Ha a káros befolyás máskép nem hárítható el, az érdekeltek teljes kárpótlása mellett kisajátításnak van helye. Ha azonban a szóbanforgó üzem szabályellenesen vagyis engedély nélkül keletkezett, meg kell szüntetni a nélkül, hogy az érdekeltek kárpótlásra tarthat­nának igényt. A 20. §-hoz. A gyógyhely, illetőleg a gyógyhelyen működő gyógyfürdő (ég­hajlati gyógyintézet) egészségügyi érdekeinek védelmére szolgál a külső védőöv is, amelynek engedélyezésére és határainak megállapítására ugyanaz a szabály irányadó, mint a belső védőövre vonatkozóan. A külső védőöv területileg rendszerint nagyobb, tartalmilag azonban mindig kisebb a belső védoövnél. A külső védőöv azt akarja biztosítani, hogy határain belül a gyógyhely, illető­leg a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) egészségügyi érdekei és a gazdasági művelési módok lehetőén összhangban legyenek. Ezért ha a művelési módok meg­felelnek az említett érdekeknek, változatlanul fenn kell tartani, míg ellenkező esetben azokat módosítani kell. Külső védőöv megállapítása feltételezi azt, hogy a gyógyhely, illetőleg a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) egészségügyi szepmpontjai azt elkerülhet­lenül szükségessé tegyék. Nem kell e helyütt újból rámutatni, hogy nemcsak az éghajlati gyógyintézetek, hanem a gyógyfürdők látogatottsága is mennyire meg­kívánja a megfelelő gazdasági művelési rendszereket ; így pl. halastavak létesítése vagy bolgárkertészet berendezése egészen megváltoztathatja a szóban forgó intéz­mény környezetét és a gyógyhelylátogatókat elriaszthatja. Mivel a külső védőöv korlátozásai kévésbbé fontosak, mint a belső védőövéi, azért épületek, díszkertek, bekerített vadaskertek használatára a külső védőövi korlátozás nem terjed ki. A 21. §-hoz. A belső, valamint a külső védőöv területén fekvő silány lege­lők vagy gyenge termőerejű területek és vízmosások nem kívánatos hatással van­nak a gyógyhelylátogatókra. Elpp ezért fokozott jelentősége van e területek be­erdősítésének. Bár az általános nemzetgazdasági szempontok is megkívánják a művelési ágnak ezt a megváltoztatását, népességünk egy részének csekélyebb értelmisége és a jövő nemzedékek érdekeinek figyelmen kívül hagyása miatt a gyógyhelyi érdekek szempontjából is külön el kell azt itt rendelni. A beerdősítésre vonatkozóan az erdőtörvényt magában foglaló 1879 : XXXI. t.-c, valamint az ezt kiegészítő törvények rendelkezéseit megfelelően alkal­mazni kell. A már meglévő erdők védelmére szolgál a törvényjavaslatnak az a rendel­kezése, hogy a belső és a külső védőövbe bevont erdőket a hivatkozott erdőtör­vény 17—24. §-ainak megfelelő rendelkezései szerint gazdasági rendszeres üzem­terv alapján kell kezelni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom