Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.
Irományszámok - 1927-275
275. szám. 113 állapítás nem általános kulcs szerint történik, amely minden munkára érvényes, hanem az elvégzett munka természetére és az ingatlantulajdonos javára előálló értékemelkedésre tekintettel esetenként kell megállapítani. Ha az érdekeltségi kör tagjai nem tudnak megegyezni, a törvényhatóság első tisztviselője határoz. Ez ellen — éppúgy, mint az érdekeltségi kör megalakítása esetében — fellebbezésnek van helye, azzal a különbséggel, hogy a fellebbezés alapján hozott határozat ellen a m. kir. Közigazgatási Bíróságnál panaszt lehet emelni, ami indokolt, mert az érdekeltségi hozzájárulás közcélokat szolgáló szolgáltatás, amelyet ennélfogva közadók módjára kell behajtani. C) VédŐövek. A 19. §-hoz. Védőöv megállapításának csak a gyógyhely vagy a gyógyhelyen működő gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) érdekében van helye. A belső védőöv határain belül a gyógyhely, a gyógyfürdő, illetőleg az éghajlati gyógyintézet egészségügyi érdekei a döntők. Ennélfogva nem létesíthető ott oly gazdasági, ipari vagy kereskedelmi üzem, amely az egészségügyi követelményeket sérti, a gyógyhelylátogatók gyógyulási feltételeit vagy nyugalmát zavarja vagy biztonságukat veszélyezteti. A belső védőöv megállapítását azok kérhetik, akik akár lényeges magánérdekükben ezt szükségesnek tartják, mint a gyógyhelyen működő gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) tulajdonosa (vállalkozója), akár pedig azt közérdekből kívánják létesíteni, így a gyógyhelyi bizottság (fürdőegyesület), úgyszintén a törvényhatóság első tisztviselője. A belső védőöv engedélyezése, valamint határainak megállapítása a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozik, aki az érdekelt szakminiszterrel : a m. kir. földmívelésügyi, a m. kir. kereskedelemügyi, — bányaüzem érdekeinek érintése esetében pedig — am. kir. pénzügyminiszterrel egyetértve határoz. A belső védőöv részben preventív védelmet nyújt a létesíteni szándékolt telep káros hatásai ellen, részben kisajátítással a már működő ilyen telep ártalmát hárítja el. A preventív védelmet szolgálj a az az intézkedés, hogy aki a belső védőövön belül gazdasági, ipari vagy kereskedelmi üzemet akar létesíteni vagy a már meglévő üzemét változtatni — amivel egyenlő elbírálás alá esik, ha szünetelő üzemét folytatni vagy használaton kívül lévő épületét az említett célra használatba venni kívánja, — erre irányuló szándékát köteles az elsőfokú iparhatóságnak, illetőleg, amennyiben gazdasági üzemről van szó, az elsőfokú közigazgatási hatóságnak bejelenteni. Az érdekeltek, tehát a gyógyhelyi bizottság (fürdőegyesület választmánya), a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) tulajdonosa (vállalkozója) a bejelentett létesítmény ellen kifogást tehetnek. Kifogásolás esetében az 1884 : XVII. t.-cikkben foglalt ipartörvény 26—35. §-ai nyernek alkalmazást, azzal a hozzáadással, hogy az iparhatóság az ipartörvényben megállapított szempontokon felül a gyógyhely különleges egészségügyi érdekeit is figyelembe veszi. Ennek biztosítása végett fellebbezésnél harmadfokon a m. kir. kereskedelemügyi miniszter a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértve határoz. Egész új intézkedése a törvényjavaslatnak a gyógyhely, illetőleg az ott működő gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) egészségügyi érdekeit érintő gazdasági létesítmények engedélyhez kötése : e nemű egészségügyi intézményeink a jövőben védelmet találhatnak olyan egészségháborít ás ok ellen is, amelyek eddig nem estek telepengedélyezés alá s ennélfogva nem voltak kifogásolhatók. A gazdaFelsőházi iromány. 1927—1932. IX. kötet. 15
