Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-275

112 275. szám. Mivel a gyógyhelyi díj beszedése a bérbeadók közreműködése nélkül alig lehetséges, ezek a gyógyhelyi díjak megfizetéséért a gyógyhelylátogatókkal egyetemleg felelősek. A gyógyhelyi díj közszolgáltatáshoz hasonló természetéből következik, hogy közadók módjára kell behajtani. A behajtás alapjául a gyógyhelyi bizottságnak (a fürdőegyesület választmányának) a hatósági biztos láttamozásával ellátott gyógyhelyi díjkimutatása szolgál. Azt, hogy az állandó lakosokon felül kik mentesíthetők a gyógyhelyi díj fizetése alól, a 45. §-ban kapott felhatalmazás alapján m. kir. minisztérium rendelete fogja országosan meghatározni. Ebből a szempontból figyelembe jönnek az igazolt szegények, a szociális biztosítás intézményei által beutalt ápoltak, a hadirokkantak, az orvosok, az alacsonyabb rangú köztisztviselők stb. A 16. §-hoz. A gyógyhelyek jövedelmének legtekintélyesebb része a községi pótadórészesedés. Ez a pót adórészesedés adja meg az anyagi alapot a gyógyhelyek kifejlesztésére és gerince a javaslatban a gyógyhelyek javára felvett anyagi kedvezményeknek. A községi pótadórészesedésnek feltételei a) hogy a gyógyhelyi bizottság (fürdőegyesület választmánya) indokolt előterjesztést tegyen ; b) hogy a gyógyhely ne foglalja magában a község egész területét ; c) hogy a m. kir. belügyminiszter a m. kir. népjóléti és munkaügyi, valamint a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetérve elrendelje. A községi pótadórészesedés alapja a gyógyhelyen lévő épületek házadója után befolyó községi pótadó ; mértéke ennek 30%-a. Az így befolyó összeget a községi költségvetésben a gyógyhely közcélú intézményei javára kiadásként kell előirányozni és évnegyedes utólagos részletekben a gyógyhelyi bizottságnak (a fürdőegyesület választmányának) kifizetni. Ha a község ezt előirányozni vonakodnék, a költségvetés jóváhagyásakor hivatalból illesztik be. — A 17. §-hoz. A gyógyhely jövedelmét, amennyiben a községi pótadórészesedésből keletkezik, a gyógyhely közcélú (közegészségi, útépítési és fenntartási, világítási, köztisztasági, szépítési stb.) intézményeire kell fordítani, míg jövedelmeinek többi részét, amely a gyógyhelyi díjakból, táncmulatságok és hangversenyek bevételeiből stb. keletkezik, akár az előbb említett célra, akár a gyógyhelylátogatók kényelmét és szórakozását célzó intézmények létesítésére, általában pedig a gyógyhely emelésére és szépítésére kell fordítani. A 18. §-hoz. Azok a közérdekű munkálatok, amelyek a gyógyhely érdekében szükségesek, ha azoknak költsége a gyógyhely bevételeiből nem fedezhető, a gyógyhelyen lévő ingatlanok tulajdonosait mint érdekeltségi kör tagjait terhelik. Ezek a közérdekű munkálatok : egészségügyi, vízvezetéki, csatornázási, talaj vízlevezetési, világítási, partrendező, parkozási, fürdőházépítési és hasonló feladatok. Az érdekeltségi kör megalakítását a törvényhatóság első tisztviselője rendeli el. Ha a gyógyhelyen lévő ingatlanok tulajdonosainak ház- és földadó szerinti többsége kívánja, az érdekeltségi kör megalakítását el kell rendelni. A törvényhatóság első tisztviselőjének határozata ellen, amelyet az érdekeltségi kör megalakítása tárgyában hozott, a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez lehet fellebbezni, aki a m. kir. földmívelésügyi és a m. kir. kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve határoz. Az érdekeltségi kör terhére elvégzett közérdekű munkálatok költségeihez való hozzájárulás arányát az érdekeltség maga állapítja meg. Természetesen ez a meg-