Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.
Irományszámok - 1927-275
106 275. szám. lényeges kelléke tehát az, hogy területén gyógyfürdő vagy éghajlati gyógyintézet működjék. További kelléke, hogy a környező település vagy terület a gyógyfürdő vagy éghajlati gyógyintézet céljainak megvalósításában ehhez szorosan kapcsolódjék, ennek rendeltetését szolgálja és erre különösen alkalmas is legyen ama berendezései következtében, amelyek a közegészségügy és a gyógyítás követelményeit fokozott mértékben kielégítik. így pl. gyógyhely alakul, ha valamely nagy látogatottságnak örvendő iszapfürdő körül látogatók befogadására és elhelyezésére alkalmas szanatóriumok és szállodák épülnek, amelyekben a látogatók szükség szerint diétás élelmezést kapnak, orvosi felügyelet alatt és orvosi tanács szerint élnek, sétányokon és parkokban üdülnek stb. Önként érthető, hogy az ilyképen a gyógyfürdőt (éghajlati gyógyintézetet) környező település és terület gazdaságilag is a gyógyfürdőnek (éghajlati gyógyintézetnek) függvénye. A gyógyfürdőt (éghajlati gyógyintézetet) környező település és terület terményeit és egész gazdasági tevékenységét annak szolgálatába állítja, ebből a kiszolgálásból meríti gazdasági alapját és esetleges jólétét és viszont ennek fejében köteles szolgáltatásait akként berendezni és teljesíteni, hogy ezek segélyével a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) saját céljait minél tökéletesebben megvalósíthassa. A gyógyfürdőt (éghajlati gyógyintézetet) és a környező területet vagy települést az a közös gazdasági és kulturális vérkeringés forrasztja össze a gyógyhely egységébe, amely vérkeringés őket a közös cél érdekében áthatja. Ha ez az egység a valóságban hiányzik, a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) és a környező terület vagy településnek a gyógyhely létesítésével jogi alapon való egységbe foglalása merőben céltalan. így pl. céltalan volna gyógyhellyé minősíteni valamely területet, amely bár gyógyfürdőt is foglal magában, egyébként azonban ettől egészen elütő jellegű és jelentékeny számú gyárakat és ipartelepeket is felölel és a nagyvárosi település szokott alakulatát mutatja. , A 4. §-hoz. A törvényjavaslat az üdülőhelyek előfeltételéül csak azt szabja meg, hogy üdülés céljaira természeti fekvésük következtében kiválóan alkalmas települések legyenek. Az üdülőhelytől meg kell kívánni az egészséges tartózkodás elsődleges kellékeit : igen fontos, hogy tiszta ivóvize, egészséges lakásai, megfelelő ellátást nyújtó étkezőhelyei legyenek, sőt ahhoz is ragaszkodni kell, hogy az orvosi és gyógyszerellátás kellőképen biztosítva legyen. Azonban amíg a gyógyhelyen működő gyógyfürdőben vagy éghajlati gyógyintézetben az orvos állandóan ott tartózkodni köteles, addig az üdülőhelyen az orvos helyben lakásától és attól, hogy helyben gyógyszertár is legyen, el lehet tekinteni, feltéve, hogy ezek az egészségügyi szervek az üdülőhelytől nem nagy távolságra, könnyen megközelíthető helyen találhatók. Bár a törvényjavaslat kifejezetten nem szól erről, üdülőhely megnevezéssel csak azok a helyek lesznek felruházhatok, amelyeket nagyobbszámú üdülő látogat, ahol az üdülők befogadására, ellátására, szórakozására megfelelő lehetőségek vannak. Az üdülőhelyeket a törvényjavaslat folyó- vagy tóparti és egyéb üdülőhelyekre osztja. Az egyéb üdülőhelyek vagy hegyvidéken vagy a síkságon, rendszerint erdős helyeken vannak. A) Gyógyfürdők és éghajlati gyógyintézetek. Az ő. §-hoz. Gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) közhasználatra való megnyitásához a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter engedélye kell. Ezt az engedélyt nem pótolja az sem, ha az említett egészségügyi intézmény megnyitásának összes előfeltételei valóságban megvannak : az.engedély nélküli megnyitás a javaslat 52. §. első bekezdése 1. pontjában meghatározott vétség.
