Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-275

275. szám. 105 B) RÉSZLETES INDOKOLÁS. I. Fejezet. Altalános rendelkezések a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről és az üdülőhelyekről. Az 1. §-hoz. A törvényjavaslat a gyógyfürdőintézmény meghatározásánál kiinduló pontnak tekinti azt, hogy emberek gyógyítására gyógyvizet vagy forrásterméket, folyó- vagy tó vizet használjon. A felhasználásnak vagy egymagában kell a gyógyító hatást kifejteni, pl. hévvizes fürdő alkalmazásával rheumás megbetegedéseknél vagy pedig más gyógymódokkal kapcsolatban, amikor a gyógyvíznek, a forrásterméknek, a folyó- vagy tóvíznek használatát más gyógymódokkal kiegészítik vagy fokozzák, pl. valamely gyógyvíznek fogyasztását diétás táplálkozással egészítik ki. A természeti kellékek, amiket a gyógyfürdőnél a törvényjavaslat megkíván : a gyógyvíz, a forrástermék, a folyó- vagy tóvíz. Kútvíz csak akkor vehető figyelembe, ha ásványos tartalma alapján gyógyvíznek tekinthető. Ugyanez áll az artézi kutakra is. . Forrástermék a rádiumtartalmú vagy egyébként gyógyhatású iszap, különös kémiai és fizikai összetételű láp, különleges összetételű sók stb. Ezeknek a természeti elemeknek lelőhelyükön kell gyógyításra szolgálniok. így pl. nem gyógyfürdő valamelyik budapesti intézet egyedül azon az alapon, hogy kolopi iszapot vagy karlsbadi vizet használ a gyógyításhoz. A természeti kellékek megléte nélkülözhetetlen, de nem egyedüli feltétele a gyógyfürdő megnyitásának. A többieket a 6. §. részletezi. A folyó-, tó- vagy kútviznek felhasználására berendezett egyszerű tisztasági vagy üdülési fürdők nem tekinthetők e törvény szerint minősülő gyógyfürdőknek. Ezekre a fürdőkre e törvénynek a gyógyfürdőkre vonatkozó szabályai nem vonatkoznak. A tisztasági és az üdülési fürdők az általános egészségügyi és iparrendészeti szabályok (1884 : XVII. t.-c. 25. §.) alá esnek. A 2. §-hoz. Az éghajlati gyógyintézetnél a törvényjavaslat két kelléket ír elő : a) természeti kelléket, amit az éghajlati tényezők alkotnak, b) a mesterséges gyógyító berendezések felhasználását, esetleg más gyógymódokkal kapcsolatban. Hogy milyen berendezés megfelelő, az orvosi tudomány állásától függ. Semmi esetre sem elégséges magában véve az egyszerű napozóhely vagy fekvőcsarnoki Az éghajlati tényezők : a légnyomás, a levegő tisztasága, az inszolácio, a hőmérséklet és ingadozásai, a szelek, végül a levegő víztartalma, nemkülönben a levegő villamossága és rádióaktivitása. Az éghajlati gyógyintézet megnyitásának feltételeit egyébként a 6. §. részletezi. A 3. §-hoz. A gyógyhely lényege a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet), kiegészítve az önálló közigazgatási közületté emelt környező területtel. A gyógyhely Felsőházi iromány. 1927-1932. IX. kötet. 14