Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.
Irományszámok - 1927-184
70 184. szám. 200 kat. holdig terjedő adásvételi ügyletek felett a gazdasági albizottság fellebbezés hiányában jogerősen határoz, ezt meghaladó terület esetén azonban az albizottsági határozatot a tudomásai vétel, illetőleg az elővásárlási jog gyakorlása kérdésében leendő döntés végett a földmívelésügyi miniszterhez hivatalból fellebbezés hiányában is mindenkor fel kell terjeszteni. Ezekben a rendelkezésekben a jelenlegi helyzethez képest novum az, hogy: a végső érdemi döntés joga nem az OFB.-ot, hanem a földmívelésügyi minisztert illeti ; — a gazdasági albizottságok az ingatlanforgalmi ügyek túlnyomó részét véglegesen le fogják bonyolíthatni, holott ma a földreformnovella 6. §-a alapján minden ilyen ügy felkerül"a földmívelésügyi miniszterhez s onnét az OFB.-hoz ; — az ú. n. kedvezményezett kategóriák birtok vásárlásánál 200 kat. holdig (ami rendelettel 500 holdig emelhető) a tudomásulvétel csak akkor mellőzhető, ha az állam az ingatlant elővásárolja, holott eddig az OFB. a tudomásulvételt ilyen esetekben is, elővásárlás nélkül is megtagadhatta ; — egyébként pedig változatlanul érvényben marad az alaptörvény 17. §-ának az a rendelkezése, hogy ezek a kategóriák 50 kat. holdig ingatlanaikat bármily hatósági beavatkozás nélkül kiegészíthetik ; — az adásvételi jogügyletek tudomásulvételét eddig, illetve jelenleg az OFB. a novella 6. §-a alapján korlátlanul, tehát bármely esetben megtagadhatja, míg ez a 2. pont második bekezdése szerint, mely bekezdés a szóbanforgó kérdésben irányadó szempontokat tájékoztatólag részletezi, ahhoz a feltételhez lesz. kötve, hogy a jogügylet tudomásulvételének megtagadása az elidegenítő anyagi romlását ne okozza. A javaslat tehát végeredményben az eddigi ingatlanforgalmi adminisztratív eljárást az idetartozó ügyek nagy tömegére nézve lényegesen megrövidíti és a tudomásulvétel eddig korlátlanul való megtagadhatása által érvényesülő ingatlanforgalmi korlátozást a hivatásos gazdálkodó elemek birtokszerzésére és az elidegenítők anyagi helyzetére tekintettel enyhíti. A 8. §-lioz. Ez a §. az ingatlaneldarabolások (parcellázások) ellenőrzésére vonatkozó eddigi törvényes rendelkezéseket kiegészíti és szigorítja. Ez a szigorítás abban nyilvánul, hogy aki a törvény életbelépése után élők közötti jogügylettel vagy árverésen szerzett, 100 kat. holdat meghaladó mezőgazdasági ingatlanát részletekben aránytalanul magas nyereséggel idegeníti el (parcellázzá), az Országos Földbirtokrendező-alap javára a §-ban meghatározott °/o-ok szerint járulékot kell fizetnie, ha az elidegenített ingatlanért kapott ellenérték 20°/o-nál többel meghaladja az eldaraboló által az ingatlanért adott értéket. Ez a járulék abban az esetben, ha az eladási ár a szerzési érték 50%-át meghaladná, már a többlet egész összegéből áll. Ennek a rendelkezésnek indoka az, hogy a megváltási akció keresztülvitele ós beszüntetése után — mely akció tartama alatt a magánparcellázások jóformán szüneteltek — az ingatlaneldarabolások előreláthatólag jelentékenyebb lendületet fognak nyerni. Minthogy pedig köztudomású, hogy a parcellázások rendszerint kitűnő nyerészkedési alkalmul szoktak szolgálni, amit a jelenlegi szabályok alkalmazásával hatékonyan megakadályozni alig lehetne, a parcella vevő kis földmíves és gazdálkodó elemek védelme érdeké-, ben új, megfelelő rendelkezéseket kell statuálni. Továbbá novum ebben a §-ban, hogy az ingatlaneldarabolások tervét,
