Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.

Irományszámok - 1927-184

184. szám. 71 mielőtt a jóváhagyás kérdésében az OFB. döntene, felülvizsgálat végett a földmívelésügyi miniszterhez kell bemutatni. A 9. §-hoz. Az első bekezdés általában elrendeli a megváltott ingatla­noknak újonnan nyitott telekkönyvi betétbe (telekjegyzőkönyvbe) tehermentes átjegyzését abban az esetben, ha a megváltást szenvedőknek a község telek­könyvében felvett ingatlanaiból az OFB. csak egy részt váltott meg. Az átjegyzés eddig is megtörténhetett s meg is történt, ámde mindig változatlan telekkönyvi állással, tehát a terheknek a terhelt telekkönyvi jószágtestnél egyetemleges átvitelével. A javaslat ezen túlmenőleg a teher­mentes átjegyzést rendeli el, mert a mezőgazdasági hitelről szóló 1925 : XV. t.-c. 13. és 15. §-ai utolsó bekezdéseinek egybevetett értelméből, de a koronaértékre szóló régi terheknek időközben elértéktelenedéséből s abból, hogy jelzálogos követelés valorizációjának helye nincsen, következik, hogy úgy a régi, mint az új terheknek fedezésére tökéletesen elegendő a jelzálog­adósnak a megváltási eljárás befejezetté nyilvánítása után kezén maradt ingatlan. De különben is szükséges ez az intézkedés szociális szempontból és az úgyis túlontúl terhelt telekkönyvi hatóságok tehermentesítése szem­pontjából is. Nem kívánható ugyanis a jogban járatlan földhözjuttatottaktól, hogy az esedékes haszonbéreket vagy megváltási árrészleteket hosszú évek során külön-külön bírói letétbe helyezzék, ami tekintve pl. a tíz évre elosztott egyes árrészletek aránylagosan csekély voltát reájuk az összeggel arányban nem álló fáradságot és költséget okozna. A bírói letétbe helyezésnek elmulasztása pedig kitenné őket a kétszeres fizetés veszélyének Másrészt az amúgy is túl terhelt telekkönyvi hatóságok majdnem mindegyikének ügyforgalmát évről­évre ezrekre és tízezrekre menő letéti kérvények elfogadása és elintézése teljesen megbénítaná. A második bekezdés az eddigi gyakorlattal szemben lehetővé teszi, hogy amikor a szükséges adatok már rendelkezésre állanak s a megváltási ár is meg van állapítva, a megváltási ár kifizetése előtt is a juttatott részleteket az egyes juttatottak nevére lehessen telekkönyvezni természetesen a még hátralékos vételárnak egyidejű jelzálogos biztosítása mellett. -Erre egyrészt a megváltást szenvedők általános kártalanítása elé gördülő jogi akadályok elhárítása miatt, másrészt a földhözjuttatottak megnyugtatása s amiatt van szükség, hogy fizetési készségük és képességük emeltessék. A harmadik bekezdés gondoskodik arról, hogy amikor ( a megváltást szenvedőnek terhelt ingatlana egészen megváltatott s így a megváltási árat a hitelezők részére bírói letétbe kell helyezni, ez a letétbe helyezés a földhöz­juttatottak minél kisebb megterhelésével s minél egyszerűbben történjék. Ezért a földhözjuttatottak az esedékes megváltási árrészleteket a községi pénztárba fizethetik be s a község az összegyűjtött összeget egy kérvénnyel helyezi a földhözjutottak nevében bírói letétbe. S a fentemlített szociális okból (a kétszeres fizetés elkerülése miatt) ki kellett mondani azt is, hogy a földhözjutottak habár szabálytalanul, de mégis a megváltást szenvedőnek fizettek, akkor ez utóbbi felelős az összeg bírói letétbe helyezéseért. Az utolsó bekezdésben figyelemmel arra, hogy a megváltott földrészle­teknek az egyes juttatottak nevére bekebelezése hosszabb idő múlva hajt­ható végre, a javaslat gondoskodik arról is, hogy a bekebelezés megtörtén­téig úgy a megváltási ár, mint az ennek kiegyenlítésére az államtól meg­bízott szervek által nyújtott kölcsön dologi teherként — tehát bekebelezés nélkül — terhelje a megváltott ingatlant, :• L\>:;':!

Next

/
Oldalképek
Tartalom