Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.
Irományszámok - 1927-184
68 184. szám. A 3. és à. §§-hoz. Az ezen §-okban foglalt rendelkezések a földbirtokreform — helyesebben a földreform keretében megváltott földekért járó kártalanítás -— pénzügyi megoldásának előkészítését célozzák az által, hogy az összes megváltott ingatlanok ellenértékének megállapítását egységes alapra, és pedig a vagyonváltságföldek mértékére helyezik. A községi elöljáróságok által záros határidőn belül hivatalból foganatosítandó kiszámítások előreláthatólag rövidebb időn belül pozitív adatokat fognak nyújtani a pénzügyi rendezésre, mintha a megváltási árak az eddigi eljárás szerint esetről-esetre a felek kérelmére külön bírói eljárások útján állapíttatnának meg. A megváltott területek ármegállapításának a vagyonváltságföldek alapjára való helyezése egyébként szociális érdekekből is igen kívánatos, mert ez által megszüntethetők azok az illető, hátrányosan érdekelt kis existenciák körében elégedetlenséget keltő eltérések, melyek ugyanazon határban a megváltott és a vagyonváltságföldek árai között azok egyforma minősége dacára is a jelenlegi kétféle ármegállapítás folytán számos esetben mutatkoznak. A3. §. első bekezdésében foglalt rendelkezések általánosságban a vagyonváltságföldek juttatásánál irányadó feltételekről kiadott 1926. évi 100/P M. számú pénzügyminiszteri rendeleten alapulnak, azzal az eltéréssel, hogy legelőterület megváltása esetén k. holdanként két, egyéb mívelési ágban tartozó ingatlannál pedig négy koronánál kevesebb kat. tiszta jövedelmet nem lehet a számítás alapjául venni. A szóbanforgó minimumok leszállításának (a hivatkozott rendelet szerint ezek három,, illetve hét koronát tesznek ki) oka az, hogy míg az említett rendeletben megállapított egyéb ellenértékek tapasztalat szerint általánosságban megfelelőknek bizonyultak, a kérdéses minimumok a földhözjuttatottak köréből gyakori panaszra szolgáltattak okot, hogy tudniillik a juttatott földek igen gyenge minőségéhez (szikes, homokos, köves, stb.) viszonyítva túlmagasak, — a javaslat tehát ezen a bajon segíteni kíván A 3. §. második bekezdése szerint a földreform alaptörvény 28. §-ának hatálya alá eső (háborús szerzeményű stb.) ingatlanokra és a házhelyek, kertek, szőlők és a megváltott területen lévő építmények árának megállapítására az eddigi szabályok maradnak érvényben, azzal a kiegészítéssel, hogy az említett 28. §. hatálya alá eső ingatlanok ára a §. első bekezdésének megfelelő értéknél magasabb nem lehet. Nem volna ugyanis célszerű azokat a g3 T akorlatban általában bevált különleges szabályokat, amelyek a háborús szerzeménj^ű stb. ingatlanok értékmegáJlapítására vonatkoznak, módosítani, az pedig nem igényel külön indokolást, hogy a házhelyek, építmények stb. megfelelő megváltási árát csakis esetenkénti külön bírói eljárások útján lehet a valódi értéknek megfelelően megállapítani. A 4. §. arról rendelkezik, hogy a megváltási árat a kataszteri tiszta jövedelem alapján először a megváltott egész területért, illetve egyes területekért járó ellenértéket összesítve (tájékoztató megállapítás), azután pedig egyénenként (egyéni kivetés) kell a községi elöljáróságoknak rövid záros határidőn belül kiszámítani ok. A tájékoztató megállapítás tulaj donképeni célja az, hogy lehetőleg minél előbb rendelkezésre állhassanak azok az adatok, amelyek a földreform pénzügyi megoldásinak előkészítése szempontjából szükségesek. A részletes eljárási szabályokat a pénzügyminiszter az illetékes szakminiszterekkel egyetértőleg rendelettel fogja megállapítani. Az 5. §-hoz. Ez a §. bizonyos, külön indokolást nem igénylő kivételekkel, bármelyik érdekelt félnek a törvény életbelépésétől hatvan napon belül előterjeszthető kérelmére az eddigi haszonbér és ármegállapítási Ítéletek revízióját Sí
