Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.

Irományszámok - 1927-199

199. szám. 313 gatott többi érdekelt sem emelt kifogást. Az átértékelésnek ez a mértéke általánosságban megfelel az újabb bírói gyakorlatnak is, azért a rendelet 1. §-a a pénzbeli járadékot az aranyért ék 607,-ára, azoknál a járadékosoknál pedig, akiknek munkaképességük csökkenése a 75 %-ot eléri, vagy meghaladja, szociális szempontból indokolt méltányosságból az aranyérték 85%-ára rendeli átértékelni. A százaléknak kerek számban (60% -ban, illetőleg 85% -ban) megállapítása folytán előfordulhat, hogy e százalékkulcs alkalmazásával egyesek kevesebbet kapnának, mint amennyit eddig tényleg kaptak. Ennek elkerülése végett, minthogy az átértékelési százalékkulcs megállapításának nem lehet a célja a járadék leszállítása, a rendelet 1. §-a akként rendelkezik, hogy ha a járadékos az átértékelés folytán kevesebbet kapna, mint amennyit a rendelet életbelépése előtt kapott, átértékelt járadékként továbbra is a rendelet életbelépése előtt utoljára fizetett járadékot kell fizetni. Abból a célból, hogy az átértékelés folytán járó összeg a járadékos részéről is könnyen kiszámítható legyen, a 2. §-ban foglalt rendelkezés kiegészítésekónt • a tervezethez két táblázatos kiszámítás van mellékelve, egy a 60%-os és egy a 857«-os átértékelésnél való használatra. E táblázatok 100 koronát véve alapul az aranykorona belső értékében hónaponként történt változásra figyelemmel, pengő értékben tüntetik fel az átértékelt járadékot Az átértékelt járadék kiszámítása úgy megy végbe, hogy az átértékelésre kerülő járadék korona összegét szorozni kell a táblázat megtelelő adatával, illetve az adatok, átlagával ós a szorzás eredménye százzal való osztás után pengőben adja az átértékelt járadékot. A táblázat összeállításánál, az újabb bírói gyakorlatnak is megfelelően, az aranykorona értekének az a számítási módja nyert alkalmazást, ame lyet a magánalkalmazotti nyugdíjak átértékelésére irányadó arányszám kiszámítása tárgyában kiadott 93.736/1926. számú pénzügyminiszteri rendelethez (1. a Budapesti Közlöny 1926 évi 170 számát) mellékelt táblázat megállapított. A rendelet 3. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a járadék aranykorona értékének a kiszámításánál csak a vétlen károkozás vagy tiltott cselekmény alapján járó járadékként megállapított összeget lehet számításba venni, illetve csak azt az összeget, amely a járadékost csupán ezen a jogcímen illeti meg, megfelel a bírói gyakorlatnak. Az átértékelt járadék megállapítása különösen a Máv-nál nagy számfejtői munkát igényel. Nehogy a járadékosok e munkálatok elvégzése előtt pereket indítsanak és a per indítása utáni időben történő fizetések folytán esetleg perköltséget igényeljenek, a rendelet 5. §-a az értékelt járadék megállapítására és az igényjogosultak részére kifizetésére a rendelet életbelépésétől számított három hónapi határidőt szabott meg. Kérem a t. Képviselőházat, hogy jelentésem kapcsán a bemutatott \ 2.800/1928. M. E számú rendelet kiadását tudomául venni ós ezt követően jelentésemet valamint az említett rendeletet a Felsőházhoz átküldeni méltóztassék. Budapest, 1928. évi május hó 23-án. JBLerrmann Miksa #. &, m. kir. kereskedelemügyi minister. . Felsőházi iromány. 1927—1932. VII. kötet. 40