Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.

Irományszámok - 1927-196

224 196. szám. is indokolja, hogy a bíróságnak tanácsjegyzője magasabb bírói állást is betölthessen. Másfelől azonban lehetővé kívánja tenni a javaslat, hogy a hatásköri bíróságnak három évenkint váltakozó elnöke a tanácsjegyző személyét, mint aki mellette bizalmi tisztet tölt be, maga választhassa meg. Ennek megfele­lően rendelkezik a javaslat 11. §-ának második bekezdése, amely azonban nem zárja ki azt, hogy a tanácsjegyző az elnök személyének változása esetében is az elnök kívánságához képest további alkalmazásban maradjon. Az ügyrend megfelelő módosítása helyett helyénvaló ezt a kérdést törvényben rendezni. A 12, §-hoz. A hatásköri bíróság ítélőbírái nagy fáradságot, sok tanul­mányt és különleges szakképzettséget igénylő egészen sajátos munkakörük­ben rendes bírói feladatkörükön felül járnak el. Ez a rendkívül terhes és államjogi szempontból igen nagyjelentőségű munkakör — az azzal együtt járó tanulmányokra szükségképen fordított időveszteségre is figyelemmel — a legnagyobb mértékben indokolja azt, hogy a hatásköri bíróság ífcélőbíráira is kiterjesztessék a törvényes felhatalmazás alapján kiadott 9.000/1927. M. E. számú rendeletben foglalt módosításokkal jelenleg is hatályban levő 7.000/1925. M. E. számú rendelet 45. pontjában kifejezésre jutó az az alapelv, amely szerint azokat a tisztviselői kategóriákat, amelyeknek munkaköre a többi tisztviselői (bírói) munkakörből akár mennyiség, akár minőség szempontjából kiemelkedik, külön pótlókban kell részesíteni. Már az 1907 :LXI. t.-c. hatálybalépte előtt is az 1895: XXXVII. t.-c. 26. §-a szerint a szabadalmi tanácsba a legfelsőbb bíróságtól kinevezett ülnökök évenkint 1.000 K működési pótlékban, a bankügyi választott bíró­ságnak a m. kir. Kúria részéről kiküldött tagjai napidíjban, a 49.157/1908. VI. K. M. számú rendelet szerint a munkásbiztosítási választott bíróság elnöke Budapesten tiszteletdíjul 1.200 K működési pótlókban, vidéken a táblai székhelyen 800 K, egyéb helyeken 600 K működési pótlékban része­sültek, míg a helyettes elnök a rangjának megfelelő napidíjat kapta. 600— 1.000 K tiszteletdíjban részesedted a m. kir. Kúria kebelében alakított bün­tetőjogi bizottság előadói is. A hatásköri bíróság felállítása óta szervezett külön bíróságok tagjai közül külön díjazásban részesültek, például a 8.759/1920. M. E. számú ren­delettel szervezett központi gazdasági bíróság ítélőbírái és jegyzői, a min­denkori lakásrendeletek értelmében a budapesti kir. ítélőtáblán alakított lakásügyi fellebbviteli tanács tagjai, a házhelyrendezési ügyekben a m. kir. Kúriánál az 1920: XXXVI. t.-c. 43. §-a alapján alakult vegyestanács tagjai ó s jegyzője. Ma is külön díjazást kapnak az 1920: XXXVI. törvénycikkel szervezett Országos Földbirtokrendező Bíróságnak a m, kir. Kúria és a m. kir. közigazgatási bíróság részéről megválasztott tagjai, az 1895 : XXXVII. t.-c. 26. §-a alapján szervezett szabadalmi tanácsból az 1920: XXXV. t.-c. 6. §-a értelmében bírósággá átszervezett szabadalmi felsőbíróságnak kúriai bíró ülnökei, a 919/1917. M. E. számú rendelet 25. §-a alapján alakult pénzintézeti döntő bizottságnak a m. kir. Kúria ítélőbírái sorából kinevezett elnöke,' az 1926: XVI. t.-c. 8. §-a alapján a magánalkalmazottak nyugdíjá­nak átértékelésere irányadó arányszám megváltoztatása iránti kérelmek elintézésére szervezett külön bíróság tagjai és jegyzője, a vegyes döntő bíró­ságok mellett működő kormánymegbízottak hivatalához kirendelt kir. ítélő­bírák, stb. Nincs tehát semmi elfogadható indoka annak, hogy éppen a hatásköri

Next

/
Oldalképek
Tartalom