Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.

Irományszámok - 1927-196

1ÖÖ. szám. 223 ban lesz a hatásköri bíróság tanácsába egyik bíráját vagy tanácselnökét és két helyettest megválasztani. Ha a hatásköri összeütközés a most szóban levő három külön bíróság sorába tartozó két külön bíróság között történt, úgy a helyes aránynak az felel meg, hogy a külön bíróságok tagjai javára egyenlően csökkenjen a kir. Kúria és a kir. közigazgatási bíróság tagjainak száma a hatásköri bíróság eljáró tanácsában. A 6. §-hoz. A katonai büntetőjoggal kapcsolatos szempontoknak a lehető legmegfelelőbb módon érvényesülését kívánja a legfelsőbb honvédtörvényszék egy tagjának a hatásköri bíróság eljáró tanácsában részvételén felül biztosítani a honvédkoronaügyésznek a hatásköri bíróság előtti eljárásban részvétele olyan esetekben, ha a hatásköri összeütközés honvódbírósággal szemben merült fel. Ilyen vonatkozásokban a javaslat a koronaügyész és a honvédkoronaügyész között paritásos helyzetet teremt. A 7—10. §-hoz. A hatásköri bíróság az 1907 : LXT. törvénycikk 6. §-a értelmében készült ügyrendje alapján ezidőszerint is hozhatott teljes ülési megállapodásokat. Ezek a megállapodások azonban sem a bírói, sem a közigazgatási hatóságokat nem kötelezik és így megvan a lehetősége annak, hogy az említett hatóságok nem ugyan a hatásköri bíróság határozatával eldöntött konkrét ügyben, hanem más hasonló ügyekben a hatásköri bíróságától eltérő gyakorlatot folytassanak, sőt a m. kir. Kúria a bíróságokat kötelező olyan teljes ülési és jogegységi határozatokat is hozhat, amelyek a hatásköri bíróság állásfoglalásától eltérő bírói gyakorlatra vezetnek., Minthogy hatásköri kérdésekben legfelsőbb fokon a döntés a hatásköri bíróságot illeti meg, szükségesnek mutatkozik ennek a visszás helyzetnek megszűntetése akként, hogy a hatásköri bíróság törvényes jogkörét illetően az állam egyéb bírói és közigazgatási hatóságait kötelező teljes ülési határozatokat hozhasson. Ilyen értelemben rendelkezik a javaslat II. fejezete, (7 — 10. §.), amely a honvédbíróságok, az Országos Földbirtokrendező Bíróság illetőleg a munkásbiztosító bíróságok különleges szempontjaira is figyelemmel az 1912 : LIV. törvénycikk 7Q—79. §-aiban a kir. Kúria teljes ülési döntvényeire nézve megállapított rendelkezéseket vette részletes szabályozás alapjául. A javaslatban nem szabályozott kérdésekben a hatásköri bíróság ügyrendje lesz az irányadó, amely szükség esetében megfelelően módosítható. A 11. §-ho0. A hatásköri bíróság jegyzői munkájának végzéséről eddig a bíróság ügyrendje (26. §.) rendelkezett és pedig akként, hogy a munka végzésére a hatásköri bíróság elnöke a vezetése alatt álló bíróság tanácsjegyzőinek sorából egy vagy több jegyzőt rendel ki. A javaslat 11. §-ában foglalt rendelkezés ezzel szemben lehetővé teszi, hogy a hatásköri bíróságnak ezentúl külön jegyzője legyen, ami annál inkább kívánatos, mert a hatásköri bíróság elnöki .és elnökhelyettesi tiszte a törvény (1907 : LXI. t.-c. 2. §-á) értelmében három évenkint gazdát cserél és maguk a hatásköri bíróság ítélőbírái is az említett időközökben új választásnak vannak alávetve, aminek következtében csupán a jegyző az, akire nézve intézményesen lehetővé tehető, hogy a hatásköri bíróságnak az érdemlegos munkában reszt vevő állandó szerve legyen. A helyes jogalkalmazás érdekeit szolgálja tehát a hatásköri bíróságnál, hogy a kellő gyakorlatot szerzett jegyző ott huzamosabb ideig és pedig esetleg még akkor is szolgálatot teljesíthessen, ha őt felsőbíróvá nevezik ki. Egyébként a hatásköri bíróság magas közjogi helyzete