Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.

Irományszámok - 1927-186

186. szám. • 131 Ennek a fogalomnak a pontos meghatározása sok félremagyarázásnak veszi elejét. Kimondja továbbá ez a cikk, hogy a védjegynek a származási országban történő megújítása nem kötelez egyéb megújításokra és hogy a védjegy elsőbbségét nem érinti az, ha a származási országban a lajstromozás a 4. cikkben említett határidő után foganatosíttatott. Ez a rendelkezés a védjegytulajdonos számára további, könnyítést tartalmaz, ami a védjegy fenntartásához íűződő nagy érdekkel indokolható. A 6. cikk utolsó bekezdése a megelőző egyezmény zárójegyzőkönyvével egyezően kimondja, hogy a védjegy bejelentőjétől a származási ország illetékes hatósága által kiálított lajstromozási bizonyítványt lehet követelni, amely bizonyítvány — úgy mint a 4. cikk d) pontjában említett elsőbbségi irat — hitelesítésre nem szorul. A 6/b cikkhez. A 6/6) cikk kimondja, hogy a rosszhiszemű kérelemre belajstromozott védjegyek törlése bármikor kérhető és hogy a lajstromozástól számított 3 óv alatt előterjesztett kérelemre törölni kell az olyan — nem roszhiszemű kérelemre — belajstromozott végjegyet is, amely alkalmas arra, hogy összetévesztessék olyan védjeggyel, amelyről köztudomású, hogy egy másik szerződő ország honosának a tulajdona és azonos vagy hasonló áruk megjelölésére szolgál. Ez a rendelkezés azt eredményezi, hogy a rosszhiszemű kérelemre belajstromozott védjegy egyáltalában, a jóhiszemű kérelemre belajstromozott, de összetévesztésre alkalmas pedig a lajstromozástól számított három év elteltéig nem ad biztos oltalmat, ami az üzleti tisztesség és ! megbízhatóság szempontjából nagyon jelentős haladás és így elfogadása kívánatos. A 6/6) cikkhez. A 6/c) cikk a címerek, zászlók és egyéb államjelvények, valamint hivatalos jelek és jelzések kölcsönös védelmét szabályozza, oly módon, hogy azoknak védjegyeken engedély nélkül való használatát a szerződő országok megakadályozzák. E megállapodás hatályosabb alkalmazhatása végett a berni iroda útján az országok közlik egymással azoknak a jelvényeknek, jeleknek és jelzéseknek a jegyzékét, amelyeket a most elhatározott védelemben részesíteni kívánnak. Bizonyos vonatkozásban ennek a rendelkezésnek visszaható ereje is van rosszhiszeműség esetében. Ez a rendelkezés, amely azért szükséges, mert nélküle az áru eredetére vonatkozó megtévesztés lehetősége nagyobb mértékben forog fenn, már a washingtoni konferencia zárójegyzőkönyvében is említve van. A 7.-—8. cikkekhez. A 7., 7/b) és 8. cikkek szövege változatlan, csak a »bejegyzés« szó helyett a szabatosabb »belajstromozás« szó használtatik. A 9. cikkhez. A 9. cikk a lefoglalást a megelőző fő egyezménnyel egyezően szabályozza és csak a bekezdések sorrendjót cseréli fel. A 10. cikkhez. A 10. cikk szövege változatlan. A 10/b) cikkhez. A megelőző főegyezmény 10/6) cikke a jelen főegyezmény 10/6) cikkének első bekezdése. A cikk további során meghatározza és részletezi azokat a cselekedeteket, amelyek tisztességtelen verseny tényálladékának megállapítására alkalmasak. A tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. t.-c. ezeknek a követelményeknek megfelel, a 10/6) cikk elfog a dása tehát kívánatos, mert ez által más szerződő országok is a mienkéhez hasonló tartalmú törvény hozatalára ösztönöztetnek. A 10/6) cikkhez. A 10/c) cikk arról gondoskodik, hogy az Unió minden egyes országa a saját polgárai részére nyújtottál azonos jogsegélyt biztosítson 17*