Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.
Irományszámok - 1927-186
186. szám. - 127 Minthogy mind a két megegyezésnek valamennyi cikkét a részletes indokolás során a szükséghez képest egyenként indokolom, az általános indokolásnál csak a lényeges, nagyobb jelentőségű újításokra mutatok reá, amikor az első helyen megnevezett megegyezést főegyezménynek, a másodikat pedig védjegymegállapodásnak nevezem. Lényeges újítás a megegyezésekben nagyon sok van. Ebben a hágai értekezlet munkája a washingtoniétól nagyon különbözik. Abban viszont a hágai értekezlet is a washingtoni nyomában járt, hogy újításai nincsenek ellentétben sem a hazai jogszabályok alapelveivel, sem a hazai ipar és kereskedelem érdekeivel. Becikkelyezésük tehát egyáltalában nem aggályos. A megegyezések lényeges újításai között vannak olyanok, amelyek főként fogalmakat tisztáznak. Ilyen a főegyezmény 1. cikkének második bekezdése, amely az ipari tulajdon védelmének tárgyait sorolja fel. A 6. cikk a »származási ország« fogalmát szabatosabban adja meg, míg a 10 jb) cikk azokat a cselekedeteket határozza meg, amelyek a* tisztességtelen verseny tényálladékának megállapítására alkalmasak. Nagy fejlődést mutat a megegyezésekben a bejelentők, továbbá az oltalmazottak védelme. A főegyezmény 4. cikke az ipari minták és a védjegyek elsőbbségi határidejét négy hónapról hat hónapra emeli, az 5. cikk pedig meghonosítja a kényszerengedély intézményét, ami a gyakorlás elmulasztásának a következményeit enyhíti, ugyanezt célozza az a rendelkezés is, mely szerint nem használás miatt védjegyet törölni nem lehet, csak méltányos határidő elteltével és akkor, ha a védjegytulajdonos mulasztását nem igazolta. Az oltalmazottak védelmét fejleszti.az 6/b) cikknek az a rendelkezése is, amely az ipari tulajdonjog fenntartására vonatkozó díjak fizetésére az esedékesség után legalább 3 hónapi határidőt engedélyez és a belső törvényhozásokat arra kötelezi, hogy a díjfizetési határidőket legalább 6 hónapra tolják ki vagy e helyett módot adjanak arra, hogy a díjfizetés elmulasztása miatt érvényüket vesztett szabadalmak újból feléledhessenek. A 10/c) cikk az Unióhoz tartozó országok honosainak kölcsönös jogsegélyt biztosít a hamis védjegy vagy névvel ellátott, továbbá a^hámis származási hellyel megjelölt áruk, nemkülönben a* tisztességtelen verseny üldözése körül. A védjegy'megállapodás 8. cikke megengedi, hogy a védjegy tulajdonosa — aránylag nem nagy díjkülönbség fejében — az oltalmat kísérletképpen csak 10 évre vehesse igénybe, ami által kevésbé erezi a cikkben foglalt díj felemelést. A védjegymegállapodás nagyon megkönnyíti a védjegyet belajstromoztatni szándékozók helyzetét azzal, hogy hjc) cikkében feljogosítja a nemzetközi irodát arra, hogy anterioritásokra vonatkozó kutatásokra vállalkozhat. Tekintettel arra, hogy a mi nemzetközi védjegykartptékunk is. elkészült, ezen a téren teljesítve van úgyszólván mindaz, amit a védjegyet belajstomoztatni szándékozók érdekében teljesíteni kellett, Az üzleti tisztesség védelmét szolgálja a főegyezmény Q/b) cikke azzal a rendelkezésével, mely szerint rosszhiszemű kérelemre belajstromozott védjegyek törlése bármikor kérhető. Ugyanezt az eszmét támogatja az a rendelkezés is, amely az összetévesztésre alkalmas védjegy törlése iránti kérelem előterjesztésére 3 évig módot ad jóhiszemű kérelemre történt belajstromozás esetén is. .
