Felsőházi irományok, 1927. V. kötet • 145-171-I. sz.

Irományszámok - 1927-164

128 164. szám. Melléklet a 164. számú irományhoz. Indokolás „a polgári ügyekben a törvényszéki egyesbíráskodás hatályának meghosszabbításáról" szóló törvényjavaslathoz. Általános indokolás. A polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról szóló 1925: VIII. t.-c. 60. §-ának harmadik bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a törvény hatálybalépésének napjától számított három év elteltével — azaz folyó évi május hó 31. napján — megszűnik a törvény 1. §-ában foglalt annak a rendelkezésnek a hatálya, amely szerint a kir. törvényszók polgári peres és nem peres ügyekben elsőfokban mint egyesbíróság jár el. Sürgősen állást kell tehát foglalni a törvényszéki egyesbíráskodás további fenntartásának vagy megszüntetésének, illetőleg korlátozásának kérdésében. Ahhoz alig férhet kétség, hogy az igazságszolgáltatás magasabb szempontjait a tanácsi bíráskodás nagyobb mértékben biztosítja, mint az egyesbíráskodás. A helyes ítélkezés érdekei szempontjából tehát az egyesbíráskodás megszüntetése lenne indokolt. Csekély kivétellel ilyen értelemben foglaltak állást a bíróságoknak az egyesbíráskodás fenntartása vagy megszüntetése kérdésében véleménynyilvánításra felkért vezetői is; valamennyien egyetértettek azonban abban a kérdésben, hogy az egyesbíráskodás fenntartása vagy megszüntetése kérdésében ezidőszerint kizárólagosan személyzeti ós létszámviszonyok, tehát takarékossági szempontok az irányadók. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevétele indította 1925-ben a törvényhozást, sőt azt megelőzően a törvényes felhatalmazás alapján rendelkező minisztériumot a törvényszéki egyesbíráskodás meghonosítására, mert a bíróságok munkaterhének és a személyzeti viszonyainak számbavételével ez mutatkozott az egyedül alkalmas eszköznek arra, hogy a takarókossági okokból jelentékenyen csökkentett számú bírói személyzet a megnövekedett munkaterhét az igazságszolgáltatás kiszámíthatatlan hátrányai nélkül elvégezhesse. Az 1925 : VIII. törvénycikk említett rendelkezése annak a feltevésén alapult, hogy három év elteltével annyira megváltoznak a viszonyok, hogy a bírói létszám emelhető s ekként az egyesbíráskodás megszüntethető, vagy legalább is lényegesen korlátozható lesz. Ez a feltevés azonban nem vált be ; a bírák létszáma most sem szaporítható, a beérkező ügyek száma pedig még mindég olyan nagy, hogy a tanácsban történő bíráskodás a törvényszéknek mint elsőfokd bíróságnak hatáskörébe tartozó polgári ügyekben, sőt azok