Felsőházi irományok, 1927. V. kötet • 145-171-I. sz.
Irományszámok - 1927-161
120 - 161. szám. Nagy Lajos király idejében kerülhetett a Szent Korona Visegrádra világi rendűek őrizetébe. Mátyás és II. Ulászló törvényeiben Visegrád már úgy szerepel, mint a Szent Koronának megszokott őrzési helye. I. Mátyásnak 1464. évi II. tarvénycikke tartalmazza a korona őrzésére vonatkozó első írott törvényes intézkedést, amidőn kimondja, hogy miután: »A Szent Korona annak helytelen őrzése és gondozása miatt az országból idegen kézre jutott, a király e tiszténél fogva annak kellő megőrzése ós megtartása céljából külön őrző helyről és külön őrző személyekről kíván gondoskodni.« II. Ulászló 1492. évi III. törvénycikke kimondja, hogy az ország koronája a főpap urak és bárók kezéből semmi ürügy alatt ki ne vétessék, hanem, hogy az a régi szokáshoz ós szabadságokhoz képest »az arra megválasztottak őrizetében tartassék«. II. Ulászlónak 1498. évi XXV. törvénycikke szerint a koronát ne a főpapok, hanem egyedül világiak őrizzék. Az 1500-beli XXIII. törvénycikk kettőben állapítja meg u világiak közül a főpapok, bárók és többi országlakók által megválasztandó koronaőrök számat. Ujabb viszontagságok várnak a Szent Koronára a mohácsi vész után. A korona Zápolya kezébe kerül. Majd I. Ferdinánd a koronát visszaszerzi Zápolyától és azt Bécsbe viszi. Bocskay a bécsi béke pontjaiba felvéteti, "hogy a koronát az országban kell tartani és őrizni és ehhez.képest a koronázás előtti 1608. évi IV. törvénycikk kimondja, hogy a korona »a bécsi cikkelyek erejénél fogva azonnal Pozsonyba hozassék« és az a törvényesen megválasztott koronaőrök kezein hagyassék. A koronázás előtti 1608. évi IV. törvénycikknek ez a rendelkezése a koronázás utáni, 1608. évi XVI. törvénycikkel végbe is ment Bethlen Gábor harcai alatt a koronát Pozsonyból elszállítják, majd 1622-ben ismét Pozsonyban őrzik. II. Ferdinándnak 1625. évi XXVI. törvénycikke a korona őrzésére alkalmazandó várkatonaság létszámát 60 magyar és 50 német gyalogos várkatonában állapítja meg és a német katonaságot is a magyar koronaőrök, illetve várkapitány fegyelme alá helyezi. 1644-ben a Szent Korona Győrbe kerül. Amikor a török hatalom előrenyomul, a Szent Koronát az egyik koronaőr állandó jelenlétében Bécsbe, onnan Linzbe, onnan Passauba viszik. Első Lipót alatt az 1659. évi, továbbá az 1662. és 1681. évi törvények a Szent Korona őrei és az őrség katonái részére portánként egy-egy magyar forint adót ajánlanak meg. I. József Pozsonyban koronáztatja meg magát, de a koronázás után a Szent Koronát törvényellenesen Bécsbe viteti. II. József uralkodása végén került csak vissza végleg a Szent Korona az országba, amikor is az 1790. évi VI. t.-cikk a visszanyert Szent Koronára nézve — »amely eddig sok veszélyben forgott ós csak az égiek kedvezéséből maradt meg« — elrendeli, hogy az a hozzátartozó drágaságokkal együtt Budán őriztessék és az országgyűlés beleegyezése nélkül az 1715. évi XXXVIII. törvénycikkben hivatkozott váratlan és nyilt veszély esetét kivéve soha máshova el ne vitessék. Azóta a Szent Korona — francia háború idején történt biztonságba-
