Felsőházi irományok, 1927. V. kötet • 145-171-I. sz.

Irományszámok - 1927-161

161. szám. 121 helyezésétől és az 1849-iki orsovai elrejtésétől eltekintve — állandóan Budán, illetve Budapesten őriztetik. 1900-ban épült a királyi Váriaknak a korona elhelyezésére szolgáló páncélterme. így állott elő törvények és szokások alapján a koronaőrzésének mai rendje. A korona őrzésének módja, részletes detailtör vényben szabályozva nincsen. 1927. évi május hó 27-ón a Felsőházban gróf Ambrózy Gyula koronaőr egy interpelláció keretében adott kifejezést azoknak a hazafias, gyötrő aggodalmaknak, amelyeket ő a lezajlott szomorúemlékű két forradalom alatt a Szent Korona biztonsága tekintetében elszenvedett és interpellációjában elmondotta, hogy a forradalmak alatt átszenvedett gyötrő aggodalmai érlelték meg benne azt az elhatározást, hogy a legelső adandó alkalmat meg fogja ragadni arra, hogy erre a nagyfontosságú és alkotmányos jelentőséggel bíró kérdésre — a rendezés érdekében — ráterelje a törvényhozás figyelmét. A koronaőr akkoriban szíves volt rámutatni a rendezés szempontjából nagyjelentőséggel bíró kulcstartás kérdésére és annak megfelelő, megnyugtató rendezését sürgette. A miniszterelnök az interpellációra adott válaszában ismertette a Szent Korona gondviselése körül az idők rendjén kifejlődött gyakorlatot és a rendezést a maga részéről is szükségesnek találván, kilátásba helyezte, egy a koronaőr bevonásával és vele egyetértésben kidolgozandó szabályzatnak a törvényhozás elé való terjesztését. Ilyen előzmények után keletkezett a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat. Altalánosságban a törvényjavaslat az idők rendjén kialakult ós immár 1867. óta fennálló törvényes és tényleges gyakorlatot tartalmazza és azzal szemben lényeges eltérést nem mutat. Amidőn a törvényjavaslat a magyar királyi kormány alkotmányos felelősségét és befolyását a Magyar Szent Korona őrzése és gondviselése körüli teendőkre is kiterjeszti, ezzel a koronaőri intézményt megnyugtató összhangban tartja az 1848. évi törvényben lefektetett alkotmányos miniszteri felelősség elvével. Azzal az intézkedésével, hogy a koronaőr és a magyar királyi miniszterelnök közötti netaláni ellentétek eldöntését az országgyűlésnek tartja fenn, amelynek döntésóig a vitás kérdésben a végrehajtás függőben tartandó, a Szent Korona biztonsága tekintetében messzemenő alkotmányos garanciát statuál. A részletek tekintetében a törvényjavaslat I. fejezete a koronaőrök hivatását körvonalazza ; a II. fejezet a koronaőrök gondviselésének tárgyait írja körül ; a III. fejezet a Szent Korona és a hozzátartozó drágaságok őrzésének helyéről szóí; a IV. fejezet taxatíve sorolja fel a Szent Koronának ós a hozzátartozó drágaságoknak a páncélkamrából való kivételük eseteit; a V. fejezet a koronaőrző helyiségekbe való belépési jogosultságot tárgyalja; és végül a VI. fejezet a kulcstartás rendjének részleteit írja körül. A törvényjavaslat részletes tárgyalása során az egyesített bizottság a 14. §-t a következőleg módosított szövegben tette magáévá ós ajánlja elfogadásra : »A Szent Koronát rejtő koronaláda zárának kulcsa a miniszterelnököt, Pelsfiházi iromány. 1927—1932. VI. kötet. 16