Felsőházi irományok, 1927. IV. kötet • 80-144. sz.
Irományszámok - 1927-80
80. szám. 3 2) les personnes bénéficiant d'un régime spécial au moins équivalent à celui prévu dans la présente Convention. Article 4. La présente Convention ne s'appliquera pas à l'agriculture pour laquelle reste en vigueur la Convention sur la réparation des accidents du travail dans l'agriculture, adoptée par la Conférence internationale du Travail à sa troisième session. Article 5, Les indemnités dues en cas d'accidents suivis de décès ou en cas d'accidents ayant entraîné une incapacité permanente seront payées à la victime ou à ses ayants droit sous forme de rente. Toutefois, ces indemnités pourront être payées en totalité ou en partie sous forme de capital lorsque la garantie d'un emploi judicieux sera fournie aux autorités compétentes. Article 6, En cas d'incapacité, l'indemnité sera allouée au plus tard à partir du cinquième jour après l'accident, qu'elle soit due par l'employeur, par une institution d'assurance contre les accidents, ou par une institution d'assurance contre la maladie. Article 7. Un supplément d'indemnisation sera alloué aux victimes d'accidents atteintes d'incapacité nécessitant l'assistance constante d'une autre personne. Article 8. Les législations nationales prévoieront les mesures de contrôle, ainsi que les méthodes pour la revision des indemnités, qui seront jugées nécessaires. . Article 9. Les victimes d'accidents du travail auront droit à l'assistance médicale et à telle assistance chirurgicale et pharmaceutique qui serait reconnue nécessaire par suite de ces accidents. Cette assistance médicale sera à la charge soit de l'employeur, soit des institutions d'assurance contre les accidents, soit des institutions d'assurance contre la maladie ou l'invalidité. 2. azokra a személyekre, akik a jelen egyezményben megszabottal legalább egyenlő értékű különleges elbánásban részesülnek. 4. cikk. A jelen egyezmény nem nyer alkalmazást a mezőgazdaságra, amelyre a mezőgazdasági üzemi balesetek kártalanítása tárgyában a Nemzetközi Munkaügyi Értekezlet harmadik ülésszakában elfogadott egyezmény marad hatályban. 5. cikk. A halált vagy állandó keresőképtelenséget okozó balesetek esetében járó kártalanításokat a sérült vagy igényjogosult hozzátartozói részére járadék alakjában kell fizetni. E kártalanításokat azonban egészen vagy részben tőke alakjában is ki lehet fizetni, ha annak észszerű felhasználására az illetékes hatóság biztosítékot nyer. 6. cikk. Keresőképtelenség esetében a kártalanítást legkésőbb a balesetet követő ötödik naptól kezdve kell kiszolgáltatni, akár a munkaadó, akár valamely baleseti, vagy betegségi biztosító intézet a fizetésre kötelezett. 7. cikk. Ha a baleseti sérült keresőképtelensége oly fokú, hogy más személynek állandó támogatására szorul, kártalanítási pótlék jár. 8. cikk. Az országos törvényhozások a szükségesnek tartott ellenőrző rendszabályokról és a kártalanítások felülvizsgálatára vonatkozó módozatokról gondoskodnak. 9. cikk. Az üzemi balesetek sérültjeinek igénye van orvosi gyógykezelésre ós az e balesetek folyományaképen szükségesnek mutatkozó sebészeti és gyógyszersegélyre. Ennek az orvosi segélyezésnek költségeit vagy a munkaadó, vagy baleseti, vagy betegségi, vagy rokkantsági biztosító intézetek viselik.
