Felsőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-34. sz.
Irományszámok - 1927-2
2. szám. 5 A hozzá utasított miniszteri átiratokban közölt névsorokból, valamint a megküldött választási jegyzőkönyvekből megállapította a bizottság, hogy úgy a méltóság vagy hivatal, mint a választás vagy kinevezés alapján betöltendő tagsági helyekre úgy a törvényben felsorolt hivatalok és móltóságok viselőit, mint a választottak és kinevezettek számát illetőleg a törvény rendelkezéseinek megfelelően adattak ki a meghívó-, illetőleg megbízólevelek; s az ezek közül már tényleg benyújtottak száma jóval meghaladja azt a számot, melyet a főrendiház házszabályainak 37. §-a érdemleges határozathozatalra, illetőleg .a választások megejtésóre, tehát az alakulásra nézve ötvenben ír elő. Magát a felsőházi tagok névjegyzékét illetőleg a bizottság az előadottaknál fogva ezúttal csak azt tarthatta feladatának, hogy a tagságra jogosultak névsorát — tekintet nélkül a tényleg már benyújtott meghívó- és megbízólevelekre — az említett miniszteri átiratokban foglaltak szerint állítsa össze s terjessze tudomásulvétel céljából a tisztelt Felsőház elé, a következő javaslatok, illetőleg megjegyzések kíséretében: a) Miután Yass József a kalocsai szókesfőkáptalan nagyprépostja a Felsőház korelnökéhez intézett s a január 29-iki ülésben bemutatott levele szerint törvényhozói jogát az országgyűlés képviselőházában nyert megbízólevelei egyike alapján kívánja gyakorolni, neve a jogosultak névsorában a törvény 26. §-ában foglalt esetleges feléledésre való tekintettel nyilvántartandó, de azzal a csillag alatti jelzéssel, hogy a törvényhozói jogát ezidőszerint az Országgyűlés Képviselőházában gyakorolja. I) báró Prónay Dezsőre nézve, aki úgy a főrendi családok, mint PestPilis-Solt-Kiskun vármegye részéről megválasztott felsőházi tagok közt helyet foglal, a felsőházi törvény 29. §-ának második bekezdése értelmében lesz megállapítandó, hogy tagsági joga melyik választás alapján fogja megilletni; c) a kereskedelmi és iparkamarák részéről választott, továbbá Madarász István dr. és Imre József dr. felsőházi tagokra nézve a választásuk ellen beadott panaszok folytán a bizottság az igazoló eljárást a felsőházi törvény 37. §-ának 4. bekezdése értelmében a panaszoknak a m. kir. közigazgatási bíróság által való elintézéséig függőben tartja. A bizottság végül magáévá tette Bernáth Géza bizottsági tagnak következő indítványát: »A bírói hatalom gyakorlásáról szóló Í869:IV. t.-c. 8. és 13. §-ában ki van mondva, hogy bíró nem lehet országgyűlési képviselő és nem lehet tagja semmiféle politikai gyülekezetnek. A törvénynek ezt a tiltó rendelkezését évtizedeken át . úgy értelmezte ós alkalmazta a gyakorlat, hogy a tényleges alkalmazásban levő bíróra nézve összeférhetlensóget állapított meg az országgyűlés mindkét házának tagságát illetőleg. A főrendiház szervezetének módosításáról intézkedő 1885 :YII. t.-c. és a közigazgatási bíróságról szóló 1896: XXVI. törvénycikk e tilalmon annyit változtatott, hogy a bíróság legmagasabb tagjainak helyet juttatott a főrendiházban, azonban ezt kifejezetten és ez állások meghatározásával tette, viszont azonban az összeférhetlensóg tekintetében az eddigi gyakorlaton nem változtatott. Az országgyűlés felsőházáról alkotott legutóbbi törvényben általánosságban meg van ugyan engedve az, hogy polgári méltóságban, vagy .hivatalban alkalmazott tagja lehet a Felsőháznak, ámde a törvény 3. §-ában ehhez az a két korlátozás van fűzve, hogy a Felsőház tagja nem lehet az, aki a vonatkozó szabályok értelmében országgyűlési képviselővé nem vá-