Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
82 1605. szám. telte. A kormány nem akart a pillanat szenvedélyének engedni s hogy megmenthesse a 48-iki elveket, inkább elhalászta a választási törvény revízióját.c Tóth Vilmos belügyminiszter beszédéből úgy látszik, hogv a kormánv a választók összeírásánál állítólag elkövetett visszaéléseket akarja megszüntetni, és ezért óhajtja a választójog kellékeinek különböző magyarázatot nem törő, szabatos meghatározását. Az ellenzék szónokai viszont a kormányhatalom beavatkozása és a szavazók megvásárlása miatt panaszkodnak. Nemcsak a szélsőbal szónokai hangoztatják e sérelmeket, akik nyíltan zászlót bontanak az általános választójogért és a titkos szavazásért, hanem a balközép vezére, Tisza Kálmán is kemény szai ikat talái á választási korrupció megbélyegzésére: *Megengedem. hogy lehet Magyarországban még valaha parlament, bár remélem, hogy nem lesz. — meij -inalni, de ettől nem azért telek, mert a népnek alsó osztályát látnám demoralizálva, hanem félek azért, mert • a magukat jobbaknak, vagyonosabbaknak, műveltebbeknek tartók vannak demoralizálva. Mert nézzük meg, uraim, az alsóbbrendű választók hol vannak demoralizálva? 1861-ben az egyedüli osztály, mely demoralizáltoak, megve bhetőnek mutatta magát: igen kevés kivétellel a regi nemesi osztály volt, melyet évtizedeken keresztül saját jobbjaik demoralizáltak. 1865-ban már oly helyeken, hol 18«! 1-ben a műveltebbek, a vagyonosabbak megismertették a népet a megvesztegetés mételyével, már terjedt az: de oda nem ment, hol vagy nem volt parttusa. vagy ha volt pálttusa, elég erkölcsi erő létezett a különböző pártokban, hogy ilyen gyalázatos eszközhöz ne nyúljanak. Majd kifejti, hogy 1869-ben ismét széles körben szórták szét a niegv. tes mételyét, és így folytatja: »Nem a vagyonosabbakat féltem tehát én azon szegényebb osztálytól : <le addig, míg szigorú törvények nem lesznek a megvesztegetés ellen : félteni azon ma még romlatlan osztály . erkölcsiségét a vagyonosabbak, a műveltebbek és jobbaktólAz ellenzék nemcsak a választási korropciói ostorozza, hanem már követeli az ö>szeíérhetetlensé°: szabályozását is. Ennek az ostromnak hatása mutatkozik az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentésében, amely a következő határozati javaslat elfogadását ajánlja a képviselőháznak : A képviselőház utasítja a minisztériumot, hogy még ezen ülésszak alatt, oly időben terjesszen a kép vi z elé törvényjavaslatot a képviselői állás inkompatibilitásáról, hogy az még a választási törvényjavaslat .szentesítése előtt I írassék és azzal együtt emeltessék törvény ereje Ajánlja t t a központi bizottság a t képviselőháznak: utasíttassák a minisztérium, hegy lehetőleg még az országgyűlés jelen ülésszakában terjesszen elő törvényjavaslatot a választásoknál előforduló visszaélések megakadályozására. « A vita irányát, amely kezdetben nem volt obstrukciós jellegű, legjobban jellemzik a benyújtott határozati javaslatok. A szélsőbal határozati javaslatát az általános választójogot és titb avazást magasztaló beszéd kíséretében Irányi Dániel nyújtotta be. A határozati javaslat a követkéz »Tekintettel arra, hogy a tön aek a jog. a létező szükség és a nemzet óhajtásának meg kell felelniök. a belügyminiszter ár által benyújtott a központi bizotl módosított választási törvényjavaslat pedig azoknak : kább : -llenkezik azokkal, amennyiben el hogy azt kiterjesztené, több rit ja: i zor: a nyilvános szavazást, mely a szabad
